Szilassy Aladár

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilassy Aladár
Született1847. január 30.
Buda
Elhunyt1924. december 5. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVizsolyi Mária
GyermekeiSzilassy Béla
SzüleiSzilassy József
Foglalkozásaügyvéd, bíró
TisztségeA közigazgatási bíróság másodelnöke (1909-1914)
SírhelyeLosonc
Sablon • Wikidata • Segítség

Idősebb szilasi és pilisi Szilassy Aladár (Buda, 1847. január 30. – Budapest, 1924. december 5.) magyar jogász, ügyvéd, közigazgatási bíró, a közigazgatási bíróság másodelnöke, a Főrendiház tagja, a magyar református közélet vezető személyisége. A Szilassy család tagja.

Élete[szerkesztés]

Idősebb szilasi és pilisi Szilassy Aladár 1847-ben született Budán Szilassy József helytartósági tanácsos és Freyburg Paulina (1814–1881)[1] fiaként. Nagyapja id. Szilassy József koronaőr volt.[2] Gyermekkorát Losonctugáron töltötte.[3] A gimnáziumot Losoncon és Budapesten végezte, majd Budapesten jogot hallgatott. 1868-ban ügyvédi oklevelet szerzett és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban lett fogalmazó, Eötvös József, majd Pauler Tivadar közeli munkatársa volt. 1872-től 1879-ig ügyvédi joggyakorlatát végezte Hodossy Imre mellett, ezután önállóan praktizált Budapesten. Mikor bátyját, a Svájcban élő Szilassy Gyulát (1841–1889) látogatta meg, megismerte a YMCA mozgalmat, és 1883-ban Charles Fermaud, a YMCA genfi központi bizottságának titkára segítségével Kenessey Bélával és Szabó Aladárral együtt megalapította az YMCA első magyarországi szervezetét Budapesti Keresztyén Ifjak Egyesülete néven.1884-ben a budapesti református egyház presbitere lett. 1886-ban pénzügyi közigazgatási bírósághoz bíróvá nevezték ki. 1886-tól 1888-ig a Dunamelléki Református Egyházkerület világi aljegyzője volt, 1887-től 1920-ig pedig a Tolnai Református Egyházmegye gondnokaként is működött. Nagy szerepe volt a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet létrejöttében. 1895-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja volt. 1897-ben a közigazgatási bíróság bírája lett, 1905-től tanácselnök, majd Latkóczy Imre lemondása miatt 1909-től másodelnök volt. Hivatalból a magyar főrendiház tagja lett. 1914-ben vonult nyugalomba, ekkor Tisza István miniszterelnök javaslatára és közvetítésével valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1914 februárjában a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Magyar Nemzeti Szövetségének elnöke, 1917-ben pedig a teológia tiszteletbeli doktora lett. Ezt a címet a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem adományozta neki.[4] A magyar református belmisszió egyik elindítója, a magyarországi református egyház zsinatának és egyetemes konventjének rendes tagja, a dunamelléki egyházkerület világi tanácsbírája és számszékének elnöke, valamint a Baldácsy-alapítvány igazgatóságának helyettes elnöke is volt.[5][6]

1878. szeptember 12-én vette feleségül Budapesten papi Vizsolyi Máriát (1854–1927), Vizsolyi Gusztáv országgyűlési képviselő és gróf Zichy Mária lányát.[7][8] Négy gyermekük született:

  • ifjabb Szilassy Aladár Gusztáv József (Budapest, 1879. október 8. – Budapest, 1912. április 16.) orvos, az első magyar cserkészcsapat szervezője.[9]
  • Szilassy Béla (Budapest, 1881. július 5. – Pekin, Peoria, Illinois, 1962. december 16.)[10] földbirtokos, politikus, nemzetgyűlési szenátor, református egyházkerületi főgondnok. Felesége Földváry Erzsébet (1894–1951).
  • Szilassy Mária Paula (Pestszentlőrinc, 1884. szeptember 28. – Budapest, 1974. február 6.).[11] Férje Huszár Aladár, jogász, birtokos, politikus, főispán, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke.
  • Szilassy Paulina (Budapest, 1888. augusztus 2. – 1975).[12] Férje herceg Szulkovszky Viktor (1881–1962).

1889 szeptemberében elhunyt Gyula bátyjának öt kiskorú gyermekét gyámsága alá vette.[13]

1924-ben halt meg Budapesten, Ravasz László püspök búcsúztatta.[14] Losoncon temették el Aladár fia mellé.

Művei[szerkesztés]

  • A keresztyén munka s ebben az ifjúság szerepe. Budapest, 1892.
  • A keresztyén ifjúsági egyesületekről. Budapest, 1896.
  • Az ifjúság keresztyén gondozása. Budapest, 1904.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Freyburg Petronella (Paulina) (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  2. ↑ Idősebb Szilassy Aladár fényképei. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  3. ↑ Szilassy-kastély. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  4. ↑ „…mintha hadifogságban lennénk, pedig otthon volnánk?” – Szilassy Béla losonci levelei Szilassy Aladárhoz a Monarchia összeomlásának hónapjaiban (1918. november – 1920. január). (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  5. ↑ HISTORIA ECCLESIASTICA - A magyar belmissziói mozgalom. confessio.eoldal.hu. [2021. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  6. ↑ Gyászjelentés (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  7. ↑ Szilassy Aladárné | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  8. ↑ Vizsolyi de Pap Mária Erzsébet (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  9. ↑ Szilassy – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  10. ↑ Szilassy szilasi és pilisi Béla (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  11. ↑ Szilassy szilasi és pilisi Mária (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  12. ↑ Szilassy szilasi és pilisi Paulina (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  13. ↑ http://epa.oszk.hu/01500/01500/00014/pdf/EPA01500_lymbus_2017_437-450.pdf
  14. ↑ Magyarság, 1924. december (5. évfolyam, 257-279. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. április 30.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilassy_Aladár&oldid=26737162”