Szilassy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilassy Béla
Született1881. július 5.[1]
Bolyk[1]
Elhunyt1962. december 16. (81 évesen)[1]
Pekin[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztsége
  • a Csehszlovák nemzetgyűlés szenátora
  • magyarországi parlamenti képviselő (1938–1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Szilassy Béla (Bolyk, 1881. július 5.Pekin, Illinois, 1962. december 16.) földbirtokos, nemzetgyűlési szenátor, politikus, református egyházkerületi főgondnok.

Élete[szerkesztés]

Jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a csehszlovák hatóságok egy időre letartóztatták.[2] 1920-tól a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának adminisztratív elnöke, 1921-től a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gazdák Szövetségének (Országos Magyar Gazdaszövetség) ügyvezető elnöke. A Magyar Nemzeti Párt 1925-ös megalakulásától annak egyik alelnöke lett. 1925-től a pártközi Vezérlő Bizottság alelnöke. 1929-1935 között a Magyar Nemzeti Párt, 1937–1938-ban az Egyesült Magyar Párt szenátora volt a prágai törvényhozásban.

Az első bécsi döntést követően a magyar parlament behívott képviselője lett. A felvidéki ügyek tárca nélküli miniszterének Jaross Andornak államtitkára és az első csehszlovák földbirtokreform revízióját lebonyolító testület kormánybiztosa lett.

1944 decemberében Németországba távozott és Regensburgban telepedett le. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Előbb a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya, majd 1955-től haláláig a Magyar Felszabadító Bizottság elnöke.

1919-ben kastélyának parkjába helyezték át az eltávolított losonci Kossuth szobor talapzatát.[3]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  2. Ádám Magda - Ormos Mária: Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről - Trianon 1919-1920. 95 No. 68.
  3. korkep.sk

Források[szerkesztés]