Ugrás a tartalomhoz

Szent Borbála

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Sphenodon (vitalap | szerkesztései) 2021. április 18., 01:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az első változtatást (szerk: 2001:738:808:75F3:5960:580A:CBF9:B384), ami a(z) 23225896 változatot (szerk: JSoos) követte: tesztszerkesztés/vandalizmus visszaállítása)
Szent Borbála
Robert Campin: Szent Barbara a toronyban (1438-as festmény)
Robert Campin: Szent Barbara a toronyban (1438-as festmény)
Születése
3. század
Nicomedia
Halála
306 k.
Nikomédia
Tisztelete
Ünnepnapja
Jelképeiciborium, ostya
Védőszentje ennekbányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Borbála témájú médiaállományokat.

Szent Borbála (3. század306. körül, Nikomédia) a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje, keresztény vértanú, a tizennégy segítőszent egyike. Nemzetközileg a Szent Barbara névalak ismert (Magyarországon ezt nem használják), az ortodox kereszténységben Barbara nagyvértanú.

Sem az autentikus kora keresztény írások, sem a (tévesen) Szent Jeromosnak tulajdonított Martirologium eredeti változata nem említi. A 7. századtól azonban tisztelete elterjedt és ma is erős. A hivatalos katolikus naptárból a legendája történeti alapját övező kérdőjelek miatt 1969-ben kikerült, addigra azonban kulturális beágyazottsága annyira megerősödött, hogy kultusza nem szűnik és ezt a katolikus egyház sem ellenzi.[1][2]

Mivel legendája a villámlással kötődik össze, kultusza különösen az olyan szakmákkal forrott össze, amelyek a robbanással, tűzzel valamilyen kapcsolatban állnak. A róla szóló 15. századi francia munkák közül az egyikben neki tulajdonított 13 csoda egy része arra a hitre épült, hogy tisztelői nem halnak meg gyónás és a betegek kenete felvétele nélkül.[3] A művészek gyakran ábrázolták úgy, hogy kezében cibórium (kehely), amely felett ostyát tart. A keresztény kultúrkörben, Magyarországon is, gazdag néphagyománykincs kapcsolódik nevéhez.[4][5]

Élete

Neve a pogány jelentésű Barbarus név nőnemű megfelelője. (Ennek azért van jelentősége, mivel történetének kulcsmotívuma, hogy a legendákban Dioscurusnak nevezett apja pogány volt.) Az életéről szóló legendák több változatban terjedtek el, amelyek több ponton ellentmondanak egymásnak. Egyes változatok szerint Antiochiában, mások szerint Héliopoliszban élt. A császár, akinek idején vértanúságot szenvedett, Maximinus Thrax (235238), Maximianus (286305) vagy Maximinus Daia (308313), halálának helye Nikomédia, Toszkána, vagy Róma.[6]

Szent Barbara szobra a prágai Károly hídon (Jan és Ferdinand Brokoff műve, 1707)

Közös motívum, hogy apja pogány volt és hogy megóvja, egy toronyban nevelte. Mégsem tudta teljesen elzárni a világtól, Borbála titokban kereszténnyé lett. Amikor valaki apján keresztül megkérte a kezét, Borbála visszautasította. Egyszer, amikor apja elutazott, megparancsolta, hogy lakóhelye közelében fürdőt építsenek Borbálának két ablakkal. Távollétében Borbála elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön. Apja visszatértekor bevallotta, hogy már keresztény. Ez akkor a Római Birodalomban bűnnek számított. Apja már kihúzta kardját, hogy megölje, de Borbála imái segítettek, megnyílt a fal és egy hegyre jutott, ahol pásztorok legeltették nyájukat. Apja azonban üldözésére indult, és elfogta, miután az első pásztor, akivel Dioscurus találkozott, nem árulta el Borbálát, de a második igen.

A provincia praefectusa, Martinianus elé vitték, aki kegyetlenül megkínoztatta, de Borbála hű maradt a hitéhez. Újabb és újabb csodák történtek. Éjszaka fénnyel telt meg a sötét börtön, sebei minden reggelre begyógyultak és a fáklyák, amelyekkel kínozni akarták, kialudtak, mielőtt hozzáérhettek volna. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét.

Végül lefejezésre ítélték. Apja maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra, és testét „elemésztette”.[7] Borbálát egy keresztény, Valentinus temette el a vele együtt lefejezett Juliannával együtt, és sírja csodák színhelye lett.

A középkori városok lőportornyát gyakran nevezték el róla, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.[8]

Jegyzetek

  1. A középkortörténész Norman F. Cantor például „tisztán mitikus” személyként utal rá (in In the Wake of the Plague: The Black Death and the World It Made 2002:84.)
  2. Erdő Péter szentbeszéde Dorogon Szent Borbála napján (2008. december 4-én, magyarkurir.hu)
  3. Harry F. Williams, "Old French Lives of Saint Barbara" Proceedings of the American Philosophical Society 119.2 (16 April 1975:156-185), with extensive bibliograpy.
  4. Szent Borbála (esztergomi-ersekseg.hu)
  5. Borbála-napi hagyományok (Magyar néprajz 8 kötetben)
  6. Szent Borbála (katolikus.hu)
  7. "St. Barbara"; this summary omits picturesque details, supplemented from old French accounts in Williams 1975:156f,
  8. Ünnep: Szent Borbála, a bányászok védőszentje (polgarinfo.hu). [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 7.)

További információk

Angol nyelven: