Szenes Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenes Andor
Született 1899. december 2.
Budapest
Elhunyt 1935. július 11. (35 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő,
műfordító,
újságíró

Szenes Andor (Budapest, 1899. december 2. – Budapest, 1935. július 11.) költő, műfordító, újságíró. Szenes Béla testvére, Szenes Iván édesapja.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1899. december 2-án született Budapesten, Szenes Zsigmond és Kiss Mária gyermekeként. Jogot végzett, ezt követően újságíró lett. Szerkesztője volt a Színház és Divatnak, később a Színházi Élet rovatvezetője. Társzerzője közel harminc operettnek, zenés játéknak, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek fordítója, átdolgozója. Írt sanzonokat, magyar nótákat, kabarétréfákat és jeleneteket is.[1] Korai halálát megérezte. Sírversét is megírta, amely olvasható nyugvóhelyén.

Tudom, hogy elmegyek
itt nem használ a kérés
az úton nincs megállás
és nincsen visszatérés

Színpadi művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenes Andor sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 12-2-46.

Több, mint harminc színpadi mű szerzője. Ezeket Budapesten (Király, Víg, Városi színház és az Andrássy úti Színpad) és vidéken is játszották. Ezek közül a legismertebbek:

  • Egy csók és más semmi
  • Fekete Péter, (Eisemann Mihály)[2]
  • Ma éjjel szabad vagyok
  • Halvány sárga rózsa
  • Teddy és partnere
  • Bolondóra

Fordítások, átdolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Friderika, Szép a világ Lehár Ferenc
  • A montmartre-i ibolya; Ördöglovas, Kálmán Imre
  • Weekend, (Mme. Guibert)
  • Őrült nők ketrece
Slágerei
  • Ma Önről álmodtam megint (Kálmán Imre)
  • Maga rég nem lesz a világon, Ott fogsz majd sírni , ahol senki se lát, (Zeneszerző: Kola József)
  • Már megettem a kenyerem javát, (Sándor Jenő)
  • Ma éjjel szabad vagyok, (Eisemann Mihály)
  • Mindegy nekem
  • Ne sírj kislány minden május tovaszáll
  • Majdha újra sírni tudsz, (Malcsiner Béla)
  • Az nem lehet, (Kola József)
  • Nem kell pénz a boldogsághoz
  • Hiába búcsúzunk, (Mocsányi László)
  • Hova visz az őszi szél?
Magyar nóták
  • Nem lehet azt parancsolni senkinek, hogy azt szeresse, kit a szíve nem szeret
  • Miért nem szabad szeresselek
  • Nem kell pénz a boldogsághoz

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A televízió különböző műsoraiban gyakran szerepel "A szenesember" című jelenete. Ebben Latabár Kálmán partnere Kornai Marianne -Szenes Iván felesége- volt.
  2. A dalszövegeket Békeffy István, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, és Szilágyi László társaságában írta

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]