Szenes Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenes Béla
Élete
Született 1894. január 18.
Budapest
Elhunyt 1927. május 26. (33 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfajok színmű

Szenes Béla (Budapest, 1894. január 18. – Budapest, 1927. május 26.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, műfordító. Szenes Andor bátyja, Szenes Hanna édesapja. Tragikusan rövid élete ellenére életműve jelentős.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenes Béla sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-11-47.

Az egyetemet Budapesten végezte, majd újságírói pályára lépett: A Nap, az Új Hírek majd a Pesti Hírlap munkatársa volt. A Pesti Hírlapban a Vidám írások címen Szenes ember álnév alatt megjelent karcolatai népszerűvé tették a nevét. Regényeket, vígjátékokat, kabarétréfákat és humoros karcolatokat írt. Szőke Szakáll Sörkabaréjában mutatkozott be 1917-ben. Később számos pesti kabaré szerzője volt. Többek között a Modern Színpad, a Bethlen téri Színpad, a Vidám Színpad, a Fővárosi és az Omnia kabaré is játszotta műveit. 1919-ben lefordította Csehov: A kérő című darabját. Ezt a Medgyasszay Színházban mutatták be.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kristóftéri Kolumbusz (regény, Bp., 1918);
  • A meztelen táncosnő (regény, Bp., 1919);
  • Pest (elbeszélés, Bp., 1920);
  • A tizenegyedik parancsolat (regény, Bp., 1921);
  • A buta ember (vígjáték, Bp., 1921);
  • A gazdag lány (vígjáték, Bp., 1921);
  • Végállomás (színmű, Bp., 1923);
  • Az alvó férj (vígjáték, Bp., 1926)
  • Schöpflin Aladár: Sz. B. (Nyugat, 1926);

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]