Békeffi István
| Békeffi István | |
| Születéskori neve | Békefi István Miklós |
| Született | Szeged 1901. augusztus 31. |
| Elhunyt | Budapest 1977. június 9. (75 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Turay Ida (1926-1977) |
| Foglalkozása | színműíró, kabarészerző |
| Díjak | József Attila-díj (1951, 1953) |
| Békeffi István az IMDb-n Békeffi István a PORT.hu-n |
|
Békeffi István Miklós[1] (Szeged, 1901. augusztus 31.[1] – Budapest, 1977. június 9.) József Attila-díjas színműíró, kabarészerző, Békeffi László konferanszié unokaöccse.
Tartalomjegyzék |
Életpályája és munkássága [szerkesztés]
Szülei: Békefi Sándor és Stiausz Irén voltak.[1] Tanulmányait katonai középiskolában végezte Nagyváradon és Sopronban, majd Budapesten volt bölcsészhallgató. Sikeres bohózatával 1926-ban tűnt fel a Sziget Színpadon (Hol jártál az éjszaka?) ezt számos operettje, vígjátéka és kabaréjelenete követte. Állandó szerzőtársai voltak: Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnay László, zeneszerzője Lajtai Lajos. Első filmforgatókönyvét 1934-ben írta. 1942-ig 22 forgatókönyv szerzője vagy társszerzője volt. Több művét megfilmesítették. 1945–1946 között Balázs Béla lapját, a Fényszórót szerkesztette. Közreműködött több filmforgatókönyv készítésében, vígjátékokban és életrajzi filmekben is. Számos kabaréjelenetet írt, az egyik legjobban sikerült közülük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, melyet Salamon Béla alakított éveken keresztül. Békeffi 1957-ben külföldre ment, Svájcban telepedett le és túlnyomórészt az NSZK filmipara számára írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963, stb.) Legnagyobb sikere, az Egy angyal szállt le Brooklynban (1957) könyv formájában is megjelent. 1971-ben tért haza Budapestre Turay Idával együtt. 1976. február 27-én mutatták be A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak[2] című musicaljét a Fővárosi Operettszínházban.
Magánélete [szerkesztés]
1926-ban házasságot kötött Turay Ida (1908-1997) színésznővel, aki számos filmjében és színdarabjában játszott.
Színházi munkái [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 67.[3]
|
|
Művei [szerkesztés]
- Hol jártál az éjszaka? (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1926)
- Ez az én esetem (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1929)
- Kozmetika (vígjáték, 1933)
- Latyi Matyi mint Robinson (Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta, Bp., 1946)
- Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas (Pintér Zoltán: Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas c. darabjából versbe írta, Fővárosi Könyvkiadó Kft., Bp., 1947)
- Pomócsi kalandjai (tréfák, kuplék, sanzonok, Kellér Dezsővel, Bp.,)
- Angyal szállt el Brooklyn felett (r., München, 1958)
- Der Hund der Bozzi hiess (r., Berlin, 1965)
Filmjei [szerkesztés]
- A magántitkárnő (1931)
- Az okos mama (1935)
- Elnökkisasszony (1935)
- A kölcsönkért kastély (1937)
- Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
- Rozmaring (1938)
- A miniszter barátja (1939)
- 3 : 1 a szerelem javára (1939)
- Nincsenek véletlenek (1939)
- Áll a bál (1939)
- Zúgnak a szirénák (1939)
- Férjet keresek (1940)
- Jöjjön elsején! (1940)
- Hétszilvafa (1940)
- Gyurkovics fiúk (1941)
- Három csengő (1941)
- Magdolna (1942)
- A régi nyár (1942)
- Kadétszerelem (1942)
- Külvárosi őrszoba (1943)
- Makacs Kata (1943)
- A tanítónő (1945)
- Könnyű múzsa (1947)
- Beszterce ostroma (1948)
- Mágnás Miska (1949)
- Janika (1949)
- Dalolva szép az élet (1950)
- A selejt bosszúja (1951)
- Déryné (1951)
- Civil a pályán (1952)
- Erkel (1952)
- Mese a 12 találatról (1956)
- Egy angyal szállt le Brooklynban (1957)
- Aki átmegy a falon (1959)
- Régi nyár (1969)
- Csárdáskirálynő (1971)
- Zenés TV színház (1972)
- Csínom Palkó (1973)
- Egy csók és más semmi (1975)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Születési anyakönyvi kivonata
- ↑ A zeneszerző: Fényes Szabolcs, a főszereplő: Latinovits Zoltán volt
- ↑ 2013. május 22-i lekérdezés
Források [szerkesztés]
- Humorlexikon (Tarsoly Kiadó - 2001; Szerkesztő: Kaposy Miklós)
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
