Szatmári István (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alpacino41 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 25., 11:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hangjátékok)
Szatmári István
A Magyar Rádió stúdiójában, 1959-ben
A Magyar Rádió stúdiójában, 1959-ben
Életrajzi adatok
Született1925. július 30.
Budapest
Elhunyt1988. december 28. (63 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaSzatmári Liza
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1946 – 1988
Híres szerepeiSzöllősy Pál
Szomszédok
Díjai
Érdemes művész1988
További díjak
Szatmári István IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatmári István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szatmári István (egyértelműsítő lap).

Szatmári István, olykor Szathmáry, Szathmári (Budapest, 1925. július 30. – Budapest, 1988. december 28.) magyar színész, érdemes művész. Felesége Szatmári Liza színművésznő volt.

Élete

Emléktáblája egykori lakhelyén (XIII. ker., Radnóti Miklós u. 19/b)

1947-ben[1] végezte el a Színművészeti Akadémiát, és karrierje a Nemzeti Színházban indult. 1947–1949 között a szegedi Nemzetibe szerződött, ám visszatért első társulatához. 1951-től haláláig a Magyar Néphadsereg Színháza a későbbi Vígszínház tagja volt.[2] 1976-ban tagságágnak 25. évfordulója alkalmával arany pecsétgyűrűvel jutalmazták hűségét. Szatmári elsősorban epizodistaként aratott nagy sikereket, és tehetségét a színpadon túl több filmben és tévéjátékban is kamatoztatta – így például a Szomszédokban is szerepelt rövid ideig (15 fejezetben) mint Szöllősy Pál fogorvos.

Szatmári István sírja a Farkasréti temetőben: 2/8-1-138

Rendszeresen publikált a Film Színház Muzsika című folyóiratban, a Mestersége színész című műsor számára 11 riportot készített kollégáival. Írásai halála után megjelentek A kis csillag is csillag című kötetben.

Díjak, elismerések

Főbb szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 138. Ugyanitt ötvenegy színházi fotón is látható.[3]

Hangjátékok

  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958)
  • Vidor Miklós:A meglepetés (1961)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
  • Giles Cooper: A sültgalamb (1968)
  • Macskajáték (1972) rádiós közvetítés
  • A Mester és Margarita (1976)
  • Zygmunt Kraszinski: Istentelen színjáték (1979)
  • Mándy Iván: A tengerbe esett férfi (1980)
  • Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (1981)
  • Aszlányi Károly: Kalandos vakáció (1982)
  • Bárány Tamás: Egy boldog família (1983)
  • Georges-Emmanuel Clancier: Tétova szeretők (1984)
  • Móra Ferenc: A rab ember fiai (1984)
  • Odze György: Kalapácssirató (1985)
  • Remenyik Zsigmond: Kard és kocka (1985)
  • Shaw: Az orvos dilemmája (1985)
  • Traven: Halálhajó (1986)

Filmszerepek

Könyve

  • A kis csillag is csillag (1989)

Jegyzetek

  1. ↑ A Színművészeti Egyetem digitális archívuma. filmacademy.hu. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
  2. ↑ (1967-től a Vidám színpad tagja.)Téves bejegyzés! 1951-től 1988. december 28-án bekövetkezett haláláig a Vígszínház aktív tagja volt,
  3. ↑ 2011. augusztus 5.-i lekérdezés.

Külső hivatkozások

Ez a színészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szatmári_István_(színművész)&oldid=23895015”