Dévay Camilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dévay Camilla
Dévay Camilla Udvaros Dorottya Udvaros Béla.JPG
Dévay Camilla, Udvaros Dorottya, Udvaros Béla
Életrajzi adatok
Született 1922. december 22.
magyar 1919-1946 Budapest
Származás magyar
Elhunyt 1998. november 10. (75 évesen)
magyar Budapest
Házastársa Udvaros Béla
Gyermekei Udvaros Dorottya
Pályafutása
Aktív évek 1947, 19571976

Dévay Camilla az IMDb-n

Dévay Camilla[1] (Budapest, 1922. december 22.[2]Budapest, 1998. november 10.) színésznő. Férje Udvaros Béla rendező, lánya Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdet, tíz éves szilenciummal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zichy Pallavicini Edina őrgrófnő Kereskedelmi Leányiskolájában érettségizett, majd a Színművészeti Főiskolán tanult, ahol 1947-ben kitüntetéssel végzett. Harmad éves növendék, amikor Básti Lajos oldalán, a Csongor és Tünde női főszerepére készült[3]. Az egyik próbát megszakították, kihallgatásra vitték. Néhány napig álltak a próbák, majd Tünde szerepét Szörényi Éva vette át[4].

Az incidens ellenére folytathatta tanulmányait, a végzés után a Nemzeti Színház azonnal szerződtette a kivételes tehetségű és szépségű színésznőt. Diplomás bemutatkozása Az ész bajjal jár című darabban volt. A produkció főbb szereplői voltak Gózon Gyula, Gábor Miklós, Ilosvay Katalin, Sallai Kornélia, Ladomerszky Margit, Ungváry László, Balázs Samu, Rajczy Lajos, Peti Sándor.

Kihallgatási jegyzőkönyv

A bemutató után nem sokkal letartóztatták, koholt vádak[5] alapján három évre börtönbe zárták, majd ugyanennyi időre -ítélet nélkül- Kistarcsára internálták. Egy évtizedig – a színésznők legszebb szerepeit kínáló években – nem engedték színpadra lépni.

A rabtárs, Eszterházy grófnő így emlékezik az internáló táborra.[6]:

...És volt köztünk egy gyönyörű, szőke színésznő, olyan fiatal, mint az az ágaskodó búzahajtás, s aki csak fölfelé nézett, folyton abba az alig-alig fénybe, és ha nagyon nagy csend volt, ami mindig a legrosszabb, akkor ő inkább beszélt, szépen, arany ízűen, meséket, verseket, sokan túl sem éltük volna, ha nem hunyhattuk volna le a szemünket a drótos villanykörte alatt, hogy azokon a szép szavakon ájuljunk el, ha nem halljuk naponta a Toldit, a farkassal hadakozó, hű fiút, a cseh vitézzel megvívó bajnokot, a Szülőföldemet, a Családi kört, a Rab gólyát, meg a Fóti dalt...

Végre, folytatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957. január 31-én, Békéscsabán az ország egyik legfiatalabb, Falus György által igazgatott színházában léphetett újra színpadra. A Mária főhadnagy címszerepét "kettőzte" Simon Erikával. Partnerei voltak – többek között – Stefanik Irén és Szoboszlai Sándor.

Az 1957/58-as szezonban - férjével együtt - szerződést kapott a Kecskeméti Katona József Színházban[7].

1957. szeptember 21-én egy zenés darabban (Nászutazás) láthatta először a kecskeméti közönség. A férfi főszerepet Fekete Tibor alakította, akivel – később a legtöbbször – huszonnyolc alkalommal voltak játszótársak.

Radványi László igazgató, később Radó Vilmos[8] a legendás színházcsináló, az Udvaros házaspáron kívül több "indexre tett" művésznek adott szerződést. Itt rendezhetett újra Németh Antal az Európa szerte elismert színházi szakember, a Nemzeti Színház egykori igazgatója.

Alig egy hónapot kellett várnia az első, alkatának, karakterének legmegfelelőbb drámai szerepre. A Németh Antal által rendezett Othello főszerepeit a szintén vidékre száműzött Bicskey KárolyFogarassy Mária házaspár[9] játszotta. Dévay Camilla Bianca szerepében tűnt fel.

Vidéki elszigeteltség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid idő alatt a város illetve a megye legismertebb, legnépszerűbb, körülrajongott művésze lett. A tizenhat szezon alatt több, mint ötven bemutatója volt. Eljátszhatta a drámairodalom számos nagy női szerepét, néhány kivétellel ezek mindegyike erőt és tehetséget próbára tévő feladat volt. A kecskeméti színház, mintha kárpótolni akarta volna a szilenciumban töltött egy évtizedért. Évi három-négy, 1963-ban hét premierje volt.

Sikerei azonban a megyehatáron belül maradtak. Alakításait nem méltatta országos sajtó orgánum, kitüntetésben nem részesült, a megyét csak egy debreceni és egy szegedi vendégjáték alkalmával hagyta el.

A soha nem indokolt tiltás megnehezítette filmes és tévés pályafutását is. A vidéki színházak előadásait sűrűn látogató filmrendezők, több alkalommal hívták egy-egy szerepre. Szerződtetése általában komoly tortúrával járt, több esetben miniszteriális szinten[10] akadályoztatták meg szereplését.

Búcsú két évtized után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban, tizenhat év után -férjével együtt- elbúcsúztak Kecskeméttől. A békéscsabai színházhoz szerződtek, ahol három év alatt -megromlott egészségi állapota miatt- már csak öt bemutatót abszolvált. 1976-tól visszavonult a színpadtól. 1978 decemberében egy Cocteau darabban még visszatért a szeretett város, Kecskemét közönségéhez. Tizenegy évvel később, barátai és a pályatárs rendező, Berényi Gábor unszolására, biztatására elvállalta a Janika című darab egyik szerepét. Negyvenkét év után először léphetett fővárosi színpadra. A címszerepet lánya, Udvaros Dorottya; az édesanyát Dévay Camilla alakította. Ez volt az egyetlen, aktív[11] színpadi találkozásuk.

Dévay Camilla pályafutása alig két évtizedig tartott. A tragikus események nemcsak az indulás első évtizedétől fosztották meg. A börtön, az ítélet nélküli internálás, a teljes majd a részleges kirekesztettség traumái egészségét tönkretéve, további évtizedeket raboltak el ígéretes pályafutásától.

A család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Udvaros Béla és Dévay Camilla gyermekükkel, Udvaros Dorottyával

A kistarcsai internáló táborból kikerülve, 1953-ban ismerkedett meg egy fiatal, pályakezdő, a Magyar Néphadsereg Színház[12] ösztöndíjas rendezőjével, Udvaros Bélával.[13][14] Lányuk, Dorottya születése után házasodtak össze. Retorzióként férjét is elbocsátották, csak gyárak - köztük a Magyar Optikai Művek - színjátszócsoportjait vezethette. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek (Bessenyei Ferenc, Váradi Hédi, Pécsi Sándor) segítették.

A részleges rehabilitáció után (1957-ben) Kecskemétre szerződhettek. Férjével tizennégy darabban lehettek alkotó társak. 1989-ben a Janika című darabban együtt szerepelhetett lányával, Udvaros Dorottyával.[15] A jutalomjáték huszonnyolc előadáson át tartott, utána örökre el kellett búcsúznia a színpadtól.

Udvaros Dorottya két szerepben is átélhette édesanyja sorsát. Először Bacsó Péter, Te rongyos élet című filmjében alakíthatta egy internált színésznő szerepét. Két évtizeddel később Bartis Attila, Anyám, Kleopátra![16] című darabjában, egy a világtól elvonuló, depresszióban szenvedő, mellőzött művész tragédiája; dokumentum és nem fikció erejével idézte Dévay Camilla életének utolsó másfél évtizedét. A szerző nem ismerte a művésznő históriáját, kálváriáját...

Színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 61. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[17]

A táblázat oszlop szinten rendezhető!

Szerző A darab címe-szerep
A bemutató dátuma
S z í n h á z Rendező
Gribojedov Az ész bajjal jár - Natalia Goricsev 1947. május 30. Nemzeti Színház Both Béla
Huszka Jenő Mária főhadnagy - Mária 1957. január 31. Békés-megyei Jókai Színház[18] Gáti Sándor
Dihovicsnij Nászutazás - Nasztyenka 1957. szeptember 21. Kecskeméti Katona József Színház Bende Miklós
Shakespeare Othello - Blanca 1957. november 22. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Magellhaes Párizsi cukrászda - Jacqueline 1957. december 18. Kecskeméti Katona József Színház Kalmár Tibor
John Colton Eső - Sadie Thompson 1958. január 18. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Arany János
(Hollós Korvin Lajos)
Pázmán lovag - Ildikó 1958. február 28. Kecskeméti Katona József Színház Gyökössy Zsolt
Móricz Zsigmond Úri muri - Rédey Eszter 1958. október 1. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Schiller Stuart Mária - címszerep 1959. február 13. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Szentivánéji álom - Titánia 1959. április 23. Kecskeméti Katona József Színház Németh Antal
Darvas József Kormos ég - Klári 1959. október 31. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Max Frisch És a holtak újra énekelnek - Mária 1959. december 4. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Ábrahám Pál Bál a Savoyban - La Tangolita 1960. január 29. Kecskeméti Katona József Színház Deák István
Csehov Három nővér - Mása 1960. február 26. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Victor Hugo A királyasszony lovagja -
Neuburgi Mária királyné
1960. október 7. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Gorkij Az utolsó nemzedék - Nagyezsda 1960. november 7. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Katona József Bánk bán - Melinda 1961. október 27. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Szimonov A negyedik - Ő 1961. december 8. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Rómeó és Júlia - Júlia 1962. február 23. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Tamási Áron Boldog nyárfalevél - Júlia 1963. január 11. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Molnár Ferenc Olympia - címszerep 1963. február 27. Kecskeméti Katona József Színház Seregi László
Brecht Koldusopera - Kocsma Jenny 1963. május 3. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Dobozy Imre Holnap folytatjuk - Mária 1963. május 17. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde - Éj 1963. október 18. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Priestley Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete -
Delia Moon
1963. december 6. Kecskeméti Katona József Színház Lovas Edit
Dunai Ferenc A nadrág - Berta 1963. december 31. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Tabi László Most majd elválik - Márta 1964. március 20. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Remenyik Zsigmond Saroküzlet - June 1965. január 15. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Broszkiewicz Botrány Hellbergben - Hilde Diederich 1965. február 19. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Mesterházi Lajos Pesti emberek - Mónika 1965. április 2. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Miller Salemi boszorkányok - Elisabeth Proctor 1965. április 30. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Shakespeare Sok hűhó semmiért - Beatrice 1966. január 7. Kecskeméti Katona József Színház Pétervári István
Tennessee Williams A vágy villamosa - Blanche 1966. március 25. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Kristóf Károly Vörös posztó - Susanne 1966. május 13. Kecskeméti Katona József Színház Mónos Attila
Romain Rolland A szerelem és a halál játéka - Sophie de Courvoisier 1966. szeptember 16. Kecskeméti Katona József Színház Margitta Gábor
Szophoklész Élektra - címszerep 1966. október 27. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Móricz Virág Boszorkány - Báthory Anna 1966. december 2. Kecskeméti Katona József Színház Turián György
Raffai Sarolta Egyszál magam - Anna 1967. december 8. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Miller Bűnbeesés után - Maggie 1968. március 1. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Jókai Mór Aranyember - Athalia 1968. április 5. Kecskeméti Katona József Színház Margitta Gábor
Arisztophanész Lüszisztraté - címszerep 1968. december 27. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Raffai Sarolta Diplomások - Zsóka 1969. március 14. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Shakespeare Macbeth - címszerep[19] 1970. január 30. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Tennessee Williams Az ifjuság édes madara - Alexandra Del Lago 1970. május 23. Kecskeméti Katona József Színház Pethes György
Euripidész Trójai nők - Helena 1970. július 25. Szegedi Szabadtéri Játékok Vámos László
Tennessee Williams Huszonhét fuvar gyapot - Clea 1970. november 20. Kecskeméti Katona József Színház Orbán Tibor
Fehér László - mesélő 1971. Ciróka Bábszínház Báron László
Max Frisch Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul... 1971. január 16. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Ibsen Nóra - címszerep 1971. április 2. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Katona József Bánk Bán - Gertrudis 1971. október 14. Kecskeméti Katona József Színház Turián György
Gyárfás Miklós Dinasztia - Júlia 1972. április 14. Kecskeméti Katona József Színház Udvaros Béla
Tennessee Williams Orpheus alászáll - Lady Torrance 1972. november 24. Debreceni Csokonai Színház Ruszt József
Shakespeare III. Richárd - Erzsébet királyné 1973. február 23. Kecskeméti Katona József Színház Ruszt József
Dallos Szilvia Akvárium - Szántóné Vera 1973. május 12. Kecskeméti Katona József Színház Orbán Tibor
Németh László Villámfénynél - Anna 1973. október 5. Békés Megyei Jókai Színház Lovas Edit
Görgey GáborGádor Béla Részeg éjszaka - Zsizsi 1974. május 24. Békés Megyei Jókai Színház Balogh Géza
Juhász István Tíz közül kilenc - Balla Böske 1974. október 4. Békés Megyei Jókai Színház Orbán Tibor
Katona József Bánk Bán - Gertrudis 1975. január 10. Békés Megyei Jókai Színház Orbán Tibor
Schiller Ármány és szerelem - Lady Milford 1976. február 27. Békés Megyei Jókai Színház Udvaros Béla
Cocteau Rettenetes szülők - Leonie 1978. december 15. Kecskeméti Katona József Színház Galamb Sándor fh.
Békeffy István-
Stella Adorján
Janika - Mariska 1989. december 7. Játékszín Berényi Gábor

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síremléke a Farkasréti temetőben
20/2-1-850
  1. Neve három alakban ismert. A Színházi Adattárban ötven bemutató színlapján Dévay Camilla, kilenc bejegyzésen Dévay Kamilla szerepel. Az első, ebben a lexikonban rögzített bemutatóján - a Nemzeti Színházban 1947. szeptember 10-én bemutatott darabban- (Az ész bajjal jár) Dévai Kamilla olvasható a színlapon.
  2. Magyar színházművészeti lexikon
  3. Pontosításra szoruló információk. Részletesen lásd a vitalapon!
  4. Az előadás bemutatója, Both Béla rendezésében 1946. szeptember 27-én volt.
  5. A nyilas uralom alatt a főiskolán olyan növendékeket kerestek, akik gép- és gyorsírni is tudnak. A SAS behívó csak őt találta meg. Mit sem sejtve jelentkezett a rákospalotai parancsnokságon. Mint kiderült; kényszerítve, megfenyegetve a kínzásokkal teli kihallgatások jegyzőkönyveit kellett írnia. Erre nem volt képes. Ekkor színészi képességeit akarták hasznosítani. Egy cellába zárták -információ szerzés érdekében- egy fogvatartott nővel. A megbízatás szerencsés kimenettel zárult. A fogolynő, tanácsai alapján megszökött. Nem sokkal később ő is sikeres akciót hajtott végre, és egy Thököly úti házban bujkált a háború befejezéséig.
  6. Kende Sándor: Itt felejtett engem az Isten. (11. oldal, minimálisan szerkesztett idézet)
  7. Érdekes módon az "indexen" lévő színésznőért több vidéki színház is versengett. Kecskemétre csak azzal a feltétellel fogadta el az invitálást, ha férje is szerződést kap. Kérését teljesítették. A színház következő másfél évtizedének meghatározója lett a művész házaspár.
  8. 1958-ban - betegség miatt - Radványi Lászlót, Radó Vilmos váltotta az igazgatói székben.
  9. Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány szülei.
  10. Szabó István például a Tűzoltó utca 25 című filmjének egyik fontos szerepére szerződtette. A forgatás megkezdése előtt egy nappal azonban megtiltották szerepeltetését.
  11. Gyermekként egy alkalommal Udvaros Dorottya statisztálhatott édesanyja mellett. (Szentivánéji álom, 1959)
  12. Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.
  13. Szmokingban a barikádon. MNO-T. Németh László
  14. "Bétölteni reménységgel a világot..." Interjú Udvaros Bélával. Hegyvidék 2011. június 21.
  15. A Magyar Televízió többször megismételt színházi felvételén, az anya szerepét már Szabó Éva alakította.
  16. Az előadást, a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezte. A bemutató időpontja: 2003. február 28. A színpadi változat a szerző A nyugalom című regényéből készült. Ezzel a címmel Alföldi Róbert filmes adaptációt is készített.
  17. 2011. augusztus 3.-i lekérdezés.
  18. Később: Békéscsabai Jókai Színház
  19. Szerepkettőzés, Parragi Máriával
  20. Forrás: IMDB Adatbázis

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévay Camilla témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]