Dévay Camilla
| Dévay Camilla | |
 |
|
| Dévay Camilla portréja | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |  Budapest1922. december 22. |
| Származás | magyar |
| Elhunyt |  Budapest1998. november 10. (75 évesen) |
| Házastárs | Udvaros Béla |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1947, 1957–1976 |
|
|
|
| IMDb-adatlap | |
Dévay Camilla[1] (Budapest, 1922. december 22.[2] – Budapest, 1998. november 10.) színésznő. Férje Udvaros Béla rendező, lánya Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő.
Tartalomjegyzék |
Életút[szerkesztés]
Kezdet, tíz éves szilenciummal[szerkesztés]
Zichy Pallavicini Edina őrgrófnő, Kereskedelmi Leányiskolájában érettségizett, majd a Színművészeti Főiskolán tanult, ahol 1947-ben kitüntetéssel végzett. Harmad éves növendék, amikor Básti Lajos oldalán, a Csongor és Tünde női főszerepére készült[3]. Az egyik próbát megszakították, kihallgatásra vitték. Néhány napig álltak a próbák, majd Tünde szerepét Szörényi Éva vette át[4].
Az incidens ellenére folytathatta tanulmányait, a végzés után a Nemzeti Színház azonnal szerződtette a kivételes tehetségű és szépségű színésznőt. Diplomás bemutatkozása Az ész bajjal jár című darabban volt. A produkció főbb szereplői voltak Gózon Gyula, Gábor Miklós, Ilosvay Katalin, Sallai Kornélia, Ladomerszky Margit, Ungváry László, Balázs Samu, Rajczy Lajos, Peti Sándor.
A bemutató után nem sokkal letartóztatták, koholt vádak[5] alapján három évre börtönbe zárták, majd ugyanennyi időre -ítélet nélkül- Kistarcsára internálták. Egy évtizedig –a színésznők legszebb szerepeit kínáló években– nem engedték színpad lépni.
A rabtárs, Eszterházy grófnő így emlékezik az internáló táborra.[6]:
| „ | ...És volt köztünk egy gyönyörű, szőke színésznő, olyan fiatal, mint az az ágaskodó búzahajtás, s aki csak fölfelé nézett, folyton abba az alig-alig fénybe, és ha nagyon nagy csend volt, ami mindig a legrosszabb, akkor ő inkább beszélt, szépen, arany ízűen, meséket, verseket, sokan túl sem éltük volna, ha nem hunyhattuk volna le a szemünket a drótos villanykörte alatt, hogy azokon a szép szavakon ájuljunk el, ha nem halljuk naponta a Toldit, a farkassal hadakozó, hű fiút, a cseh vitézzel megvívó bajnokot, a Szülőföldemet, a Családi kört, a Rab gólyát, meg a Fóti dalt... | ” |
Végre, folytatás[szerkesztés]
1957. január 31-én, Békéscsabán az ország egyik legfiatalabb, Falus György által igazgatott színházában léphetett újra színpadra. A Mária főhadnagy címszerepét "kettőzte" Simon Erikával. Partnerei voltak – többek között – Stefanik Irén és Szoboszlai Sándor.
Az 1957/58-as szezonban - férjével együtt - szerződést kapott a Kecskeméti Katona József Színházban[7].
1957. szeptember 21-én egy zenés darabban (Nászutazás) láthatta először a kecskeméti közönség. A férfi főszerepet Fekete Tibor alakította, akivel – később a legtöbbször – huszonnyolc alkalommal voltak játszótársak.
Radványi László igazgató, később Radó Vilmos[8] a legendás színházcsináló, az Udvaros házaspáron kívül több "indexre tett" művésznek adott szerződést. Itt rendezhetett újra Németh Antal az Európa szerte elismert színházi szakember, a Nemzeti Színház egykori igazgatója.
Alig egy hónapot kellett várnia az első, alkatának, karakterének legmegfelelőbb drámai szerepre. A Németh Antal által rendezett Othello főszerepeit a szintén vidékre száműzött Bicskey Károly–Fogarassy Mária házaspár[9] játszotta. Dévay Camilla Bianca szerepében tűnt fel.
Vidéki elszigeteltség[szerkesztés]
Rövid idő alatt a város illetve a megye legismertebb, legnépszerűbb, körülrajongott művésze lett. A tizenhat szezon alatt több, mint ötven bemutatója volt. Eljátszhatta a drámairodalom számos nagy női szerepét, néhány kivétellel ezek mindegyike erőt és tehetséget próbára tévő feladat volt. A kecskeméti színház, mintha kárpótolni akarta volna a szilenciumban töltött egy évtizedért. Évi három-négy; 1963-ban hét premierje volt.
Sikerei azonban a megyehatáron belül maradtak. Alakításait nem méltatta országos sajtó orgánum, kitüntetésben nem részesült, a megyét csak egy debreceni és egy szegedi vendégjáték alkalmával hagyta el.
A soha nem indokolt tiltás megnehezítette filmes és tévés pályafutását is. A vidéki színházak előadásait sűrűn látogató filmrendezők, több alkalommal hívták egy-egy szerepre. Szerződtetése általában komoly tortúrával járt, több esetben miniszterális szinten[10] akadályoztatták meg szereplését.
Búcsú két évtized után[szerkesztés]
1973-ban, tizenhat év után -férjével együtt- elbúcsúztak Kecskeméttől. A békéscsabai színházhoz szerződtek, ahol három év alatt -megromlott egészségi állapota miatt- már csak öt bemutatót abszolvált. 1976-tól visszavonult a színpadtól. 1978 decemberében egy Cocteau darabban még visszatért a szeretett város, Kecskemét közönségéhez. Tizenegy évvel később, barátai és a pályatárs rendező, Berényi Gábor unszolására, biztatására elvállalta a Janika című darab egyik szerepét. Negyvenkét év után először léphetett fővárosi színpadra. A címszerepet lánya, Udvaros Dorottya; az édesanyát Dévay Camilla alakította. Ez volt az egyetlen, aktív[11] színpadi találkozásuk.
Dévay Camilla pályafutása alig két évtizedig tartott. A tragikus események nemcsak az indulás első évtizedétől fosztották meg. A börtön, az ítélet nélküli internálás, a teljes majd a részleges kirekesztettség traumái egészségét tönkretéve, további évtizedeket raboltak el ígéretes pályafutásától.
A család[szerkesztés]
A kistarcsai internáló táborból kikerülve, 1953-ban ismerkedett meg egy fiatal, pályakezdő, a Magyar Néphadsereg Színház[12] ösztöndíjas rendezőjével, Udvaros Bélával[13][14]. Lányuk, Dorottya születése után házasodtak össze. Retorzióként férjét is elbocsátották, csak gyárak - köztük a Magyar Optikai Művek - színjátszócsoportjait vezethette. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek (Bessenyei Ferenc, Váradi Hédi, Pécsi Sándor) segítették.
A részleges rehabilitáció után (1957-ben) Kecskemétre szerződhettek. Férjével tizennégy darabban lehettek alkotó társak. 1989-ben a Janika című darabban együtt szerepelhetett lányával, Udvaros Dorottyával[15]. A jutalomjáték huszonnyolc előadáson át tartott, utána örökre el kellett búcsúznia a színpadtól.
Udvaros Dorottya két szerepben is átélhette édesanyja sorsát. Először Bacsó Péter, Te rongyos élet című filmjében alakíthatta egy internált színésznő szerepét. Két évtizeddel később Bartis Attila, Anyám, Kleopátra![16] című darabjában, egy a világtól elvonuló, depresszióban szenvedő, mellőzött művész tragédiája; dokumentum és nem fikció erejével idézte Dévay Camilla életének utolsó másfél évtizedét. A szerző nem ismerte a művésznő históriáját, kálváriáját...
Színházi szerepei[szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 61. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[17]
A táblázat oszlop szinten rendezhető!
| Szerző | A darab címe-szerep |
A bemutató dátuma |
S z í n h á z | Rendező |
|---|---|---|---|---|
| Gribojedov | Az ész bajjal jár - Natalia Goricsev | 1947. május 30. | Nemzeti Színház | Both Béla |
| Huszka Jenő | Mária főhadnagy - Mária | 1957. január 31. | Békés-megyei Jókai Színház[18] | Gáti Sándor |
| Dihovicsnij | Nászutazás - Nasztyenka | 1957. szeptember 21. | Kecskeméti Katona József Színház | Bende Miklós |
| Shakespeare | Othello - Blanca | 1957. november 22. | Kecskeméti Katona József Színház | Németh Antal |
| Magellhaes | Párizsi cukrászda - Jacqueline | 1957. december 18. | Kecskeméti Katona József Színház | Kalmár Tibor |
| John Colton | Eső - Sadie Thompson | 1958. január 18. | Kecskeméti Katona József Színház | Németh Antal |
| Arany János (Hollós Korvin Lajos) |
Pázmán lovag - Ildikó | 1958. február 28. | Kecskeméti Katona József Színház | Gyökössy Zsolt |
| Móricz Zsigmond | Úri muri - Rédey Eszter | 1958. október 1. | Kecskeméti Katona József Színház | Németh Antal |
| Schiller | Stuart Mária - címszerep | 1959. február 13. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Shakespeare | Szentivánéji álom - Titánia | 1959. április 23. | Kecskeméti Katona József Színház | Németh Antal |
| Darvas József | Kormos ég - Klári | 1959. október 31. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Max Frisch | És a holtak újra énekelnek - Mária | 1959. december 4. | Kecskeméti Katona József Színház | Seregi László |
| Ábrahám Pál | Bál a Savoyban - La Tangolita | 1960. január 29. | Kecskeméti Katona József Színház | Deák István |
| Csehov | Három nővér - Mása | 1960. február 26. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Victor Hugo | A királyasszony lovagja - Neuburgi Mária királyné |
1960. október 7. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Gorkij | Az utolsó nemzedék - Nagyezsda | 1960. november 7. | Kecskeméti Katona József Színház | Seregi László |
| Katona József | Bánk bán - Melinda | 1961. október 27. | Kecskeméti Katona József Színház | Seregi László |
| Szimonov | A negyedik - Ő | 1961. december 8. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Shakespeare | Rómeó és Júlia - Júlia | 1962. február 23. | Kecskeméti Katona József Színház | Lovas Edit |
| Tamási Áron | Boldog nyárfalevél - Júlia | 1963. január 11. | Kecskeméti Katona József Színház | Seregi László |
| Molnár Ferenc | Olympia - címszerep | 1963. február 27. | Kecskeméti Katona József Színház | Seregi László |
| Brecht | Koldusopera - Kocsma Jenny | 1963. május 3. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Dobozy Imre | Holnap folytatjuk - Mária | 1963. május 17. | Kecskeméti Katona József Színház | Mónos Attila |
| Vörösmarty Mihály | Csongor és Tünde - Éj | 1963. október 18. | Kecskeméti Katona József Színház | Lovas Edit |
| Priestley | Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete - Delia Moon |
1963. december 6. | Kecskeméti Katona József Színház | Lovas Edit |
| Dunai Ferenc | A nadrág - Berta | 1963. december 31. | Kecskeméti Katona József Színház | Pétervári István |
| Tabi László | Most majd elválik - Márta | 1964. március 20. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Remenyik Zsigmond | Saroküzlet - June | 1965. január 15. | Kecskeméti Katona József Színház | Mónos Attila |
| Broszkiewicz | Botrány Hellbergben - Hilde Diederich | 1965. február 19. | Kecskeméti Katona József Színház | Pétervári István |
| Mesterházi Lajos | Pesti emberek - Mónika | 1965. április 2. | Kecskeméti Katona József Színház | Mónos Attila |
| Miller | Salemi boszorkányok - Elisabeth Proctor | 1965. április 30. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Shakespeare | Sok hűhó semmiért - Beatrice | 1966. január 7. | Kecskeméti Katona József Színház | Pétervári István |
| Tennessee Williams | A vágy villamosa - Blanche | 1966. március 25. | Kecskeméti Katona József Színház | Mónos Attila |
| Kristóf Károly | Vörös posztó - Susanne | 1966. május 13. | Kecskeméti Katona József Színház | Mónos Attila |
| Romain Rolland | A szerelem és a halál játéka - Sophie de Courvoisier | 1966. szeptember 16. | Kecskeméti Katona József Színház | Margitta Gábor |
| Szophoklész | Élektra - címszerep | 1966. október 27. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Móricz Virág | Boszorkány - Báthory Anna | 1966. december 2. | Kecskeméti Katona József Színház | Turián György |
| Raffai Sarolta | Egyszál magam - Anna | 1967. december 8. | Kecskeméti Katona József Színház | Pethes György |
| Miller | Bűnbeesés után - Maggie | 1968. március 1. | Kecskeméti Katona József Színház | Pethes György |
| Jókai Mór | Aranyember - Athalia | 1968. április 5. | Kecskeméti Katona József Színház | Margitta Gábor |
| Arisztophanész | Lüszisztraté - címszerep | 1968. december 27. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Raffai Sarolta | Diplomások - Zsóka | 1969. március 14. | Kecskeméti Katona József Színház | Pethes György |
| Shakespeare | Macbeth - címszerep[19] | 1970. január 30. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Tennessee Williams | Az ifjuság édes madara - Alexandra Del Lago | 1970. május 23. | Kecskeméti Katona József Színház | Pethes György |
| Euripidész | Trójai nők - Helena | 1970. július 25. | Szegedi Szabadtéri Játékok | Vámos László |
| Tennessee Williams | Huszonhét fuvar gyapot - Clea | 1970. november 20. | Kecskeméti Katona József Színház | Orbán Tibor |
| Fehér László - mesélő | 1971. | Ciróka Bábszínház | Báron László | |
| Max Frisch | Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul... | 1971. január 16. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Ibsen | Nóra - címszerep | 1971. április 2. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Katona József | Bánk Bán - Gertrudis | 1971. október 14. | Kecskeméti Katona József Színház | Turián György |
| Gyárfás Miklós | Dinasztia - Júlia | 1972. április 14. | Kecskeméti Katona József Színház | Udvaros Béla |
| Tennessee Williams | Orpheus alászáll - Lady Torrance | 1972. november 24. | Debreceni Csokonai Színház | Ruszt József |
| Shakespeare | III. Richárd - Erzsébet királyné | 1973. február 23. | Kecskeméti Katona József Színház | Ruszt József |
| Dallos Szilvia | Akvárium - Szántóné Vera | 1973. május 12. | Kecskeméti Katona József Színház | Orbán Tibor |
| Németh László | Villámfénynél - Anna | 1973. október 5. | Békés Megyei Jókai Színház | Lovas Edit |
| Görgey Gábor–Gádor Béla | Részeg éjszaka - Zsizsi | 1974. május 24. | Békés Megyei Jókai Színház | Balogh Géza |
| Juhász István | Tíz közül kilenc - Balla Böske | 1974. október 4. | Békés Megyei Jókai Színház | Orbán Tibor |
| Katona József | Bánk Bán - Gertrudis | 1975. január 10. | Békés Megyei Jókai Színház | Orbán Tibor |
| Schiller | Ármány és szerelem - Lady Milford | 1976. február 27. | Békés Megyei Jókai Színház | Udvaros Béla |
| Cocteau | Rettenetes szülők - Leonie | 1978. december 15. | Kecskeméti Katona József Színház | Galamb Sándor fh. |
| Békeffy István- Stella Adorján |
Janika - Mariska | 1989. december 7. | Játékszín | Berényi Gábor |
Film szerepei[szerkesztés]
- Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig? (1964, rendező: Makk Károly)[20]
- Ezek a fiatalok (1967, Banovich Tamás)
- Lássátok feleim (1968, Fazekas Lajos)
- Széchenyi meggyilkoltatása, (1968-tv, Hajdufy Miklós)
- Hatásvadászok (1983, Szurdi Miklós)
- Elveszett illúziók (1983, Gazdag Gyula)
Jegyzetek[szerkesztés]
20/2-1-850
- ↑ Neve három alakban ismert. A Színházi Adattárban ötven bemutató színlapján Dévay Camilla, kilenc bejegyzésen Dévay Kamilla szerepel. Az első, ebben a lexikonban rögzített bemutatóján - a Nemzeti Színházban 1947. szeptember 10-én bemutatott darabban- (Az ész bajjal jár) Dévai Kamilla olvasható a színlapon.
- ↑ Magyar színházművészeti lexikon
- ↑ Pontosításra szoruló információk. Részletesen lásd a vitalapon!
- ↑ Az előadás bemutatója, Both Béla rendezésében 1946. szeptember 27-én volt.
- ↑ A nyilas uralom alatt a főiskolán olyan növendékeket kerestek, akik gép- és gyorsírni is tudnak. A SAS behívó csak őt találta meg. Mit sem sejtve jelentkezett a rákospalotai parancsnokságon. Mint kiderült; kényszerítve, megfenyegetve a kínzásokkal teli kihallgatások jegyzőkönyveit kellett írnia. Erre nem volt képes. Ekkor színészi képességeit akarták hasznosítani. Egy cellába zárták -információ szerzés érdekében- egy fogvatartott nővel. A megbízatás szerencsés kimenettel zárult. A fogolynő, tanácsai alapján megszökött. Nem sokkal később ő is sikeres akciót hajtott végre, és egy Thököly úti házban bujkált a háború befejezéséig.
- ↑ Kende Sándor: Itt felejtett engem az Isten. (11. oldal, minimálisan szerkesztett idézet)
- ↑ Érdekes módon az "indexen" lévő színésznőért több vidéki színház is versengett. Kecskemétre csak azzal a feltétellel fogadta el az invitálást, ha férje is szerződést kap. Kérését teljesítették. A színház következő másfél évtizedének meghatározója lett a művész házaspár.
- ↑ 1958-ban - betegség miatt - Radványi Lászlót, Radó Vilmos váltotta az igazgatói székben.
- ↑ Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány szülei.
- ↑ Szabó István például a Tűzoltó utca 25 című filmjének egyik fontos szerepére szerződtette. A forgatás megkezdése előtt egy nappal azonban megtiltották szerepeltetését.
- ↑ Gyermekként egy alkalommal Udvaros Dorottya statisztálhatott édesanyja mellett. (Szentivánéji álom, 1959)
- ↑ Az ötvenes években, szovjet mintára a Vígszínház neve.
- ↑ Szmokingban a barikádon. MNO-T. Németh László
- ↑ "Bétölteni reménységgel a világot..." Interjú Udvaros Bélával. Hegyvidék 2011. június 21.
- ↑ A Magyar Televízió többször megismételt színházi felvételén, az anya szerepét már Szabó Éva alakította.
- ↑ Az előadást, a Nemzeti Színházban Garas Dezső rendezte. A bemutató időpontja: 2003. február 28. A színpadi változat a szerző A nyugalom című regényéből készült. Ezzel a címmel Alföldi Róbert filmes adaptációt is készített.
- ↑ 2011. augusztus 3.-i lekérdezés.
- ↑ Később: Békéscsabai Jókai Színház
- ↑ Szerepkettőzés, Parragi Máriával
- ↑ Forrás: IMDB Adatbázis
Források[szerkesztés]
- RTL Klub - XXI. század, 2010. április 27.-i adás
- Kende Sándor: Itt felejtett engem az Isten, Pátria könyvek 1993 ISBN 963-7539-25-5
- Kende Sándor: Szólni még egyszer. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány 2007 ISBN 978-963-9498-85-3
- Színházi Adattár [1]
|
|||||
