Szalay Imre (politikus)

Szalay Imre
Született	1846. február 2. Dég
Elhunyt	1902. február 21. (56 évesen) Lelle
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	földbirtokos, országgyűlési képviselő, vadász, borász, író
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1875–1896)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalay Imre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalai Szalay Imre Ignác (Dég (Veszprém megye), 1846. február 2. – Lelle, 1902. február 21.) földbirtokos, országgyűlési képviselő, vadász, borász, író.

Élete

Atyja, Szalay József, anyja Litsek Karolina volt. Iskoláit Veszprémben, Székesfehérváron és Pesten végezte; ezek után a Battyány herceg enyingi uradalmában gazdasági praxison volt; később Lellén (Somogy megye), ősi birtokán gazdálkodott. Hosszabb utazásokat tett szőlészeti tanulmányok végett Franciaországban, a Rajna mellett és Ausztriában. 1875-ben a lengyeltóti kerület képviselőjének választotta, mely kerületét hat cikluson át képviselte 1896-ig. A parlamentben rendesen szőlészeti és borászati dolgokban szólalt fel, a gyártott borokra vonatkozó törvény alkotását ő szorgalmazta, beadván a törvényjavaslatot. Boraival Párizs, Bordeaux, Bécs, Antwerpen és Trieszt kiállításain arany és ezüst érmeket nyert, a bécsi kiállítás alkalmával 1890-ben Magyarország borkiállítását rendezte, melyért királyi elismerést nyert. Az országos filoxéra-bizottság tagja és első volt, aki a balatonmelléki homokon szőlőt ültetett. Szakértő volt a bortermelésben és lellei pincéjének híre messze eljutott. Lellén külön kis fürdőtelepet létesített. A balatoni vitorlasport föllendülésére sokat tett. Sokat utazott; ismerte Európának minden államát; gyakran járt Afrikában és Kelet-Indiában: Bombay-ban, Ceylon szigetén (1895-96), ahol hosszabb ideig tartózkodott és mint szenvedélyes vadász és gyűjtő tengernyi vadász trófeával és igen érdekes néprajzi gyűjteménnyel tért vissza.

Cikkei a Vadász- és Versenylapban (1869. Balatonmenti vadászrajzok, 1870. Minerva egy harczias madara, Fürj- és fogoly-idény a Balaton mellékéről, A sárszalonka ismertetéséhez, 1871. Rövid észrevételek a vadásztörvényjavaslathoz, Szalonka-idény a Balaton mellékén, A nagy suboly, strixbuto, gondozásáról és tanításáról, 1872. Az őzek valódi üzekedési ideje, 1874. Balaton-löllei levél sat.); a Vasárnapi Ujságban (1895. Kirándulás az Ápis-sírokhoz Egyptomban); a Budapesti Hírlapban (1897. 29. sz. Fakir-negyed Bombayban).

Munkái

• Török vendégeink elé Rustsukig és velök vissza Pestre. Kaposvár, 1877.
• Vitorlás kalandok a Balatonon. Bpest, 1885. (Herkules Könyvtár III.).
• A burgonya termelése. U. ott, 1889.
• A pyramisok hazájából. Utazási Emlék. U. ott, 1895.
• A rubinok hazájából. (Ceylon). 16 fénynyomatú melléklettel. U. ott, 1897.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.