Szalacsi Rácz Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Literatúró (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 11:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Szalacsi Rácz Imre
Élete
Született1900. november 22.
Szalacs
Elhunyt1956. november 25. (56 évesen)
Debrecen
SírhelyDebreceni köztemető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza

Szalacsi (Szalacsy) Rácz Imre, Szalacsy R. Imre (Szalacs, 1900. november 22.Debrecen, 1956. november 25.) erdélyi magyar költő, író, publicista.

Életútja, munkássága

Középiskoláit Szilágysomlyón végezte (1918). Hadiérettségi után az olasz frontra került, majd teológiai tanulmányokat folytatott a nagyváradi Római Katolikus Teológiai Akadémián (1919–23), tanári diplomát szerzett a debreceni egyetemen (1925–29). Később magyar történelemből doktorált.

Pályáját mint püspöki titkár kezdte Nagyváradon (1923–24), majd káplán volt Zilahon (1924–25). 1925-ben közéleti szereplése miatt kénytelen volt Magyarországra szökni, ahol elhagyta a papi pályát, Debrecenben volt újságíró (1932-ig), ugyanitt a kereskedelmi iskola tanára, 1939–44 között igazgatója.

Versei, novellái 1920-tól jelentek meg az Újság, Erdélyi Magyar Lányok, Magyar Nép, A Hírnök, az aradi Vasárnap, Szilágyság, 1925 után a Debrecen és a Debreceni Szemle hasábjain.

Kapcsolata az erdélyi irodalmi élettel távozása után sem szűnt meg: több vers- és prózakötete Erdélyben jelent meg, közölt erdélyi lapokban, s azok írtak Magyarországon kiadott könyveiről. A második világháború után politikai meghurcoltatásban volt része, csak 1951-től taníthatott ismét a debreceni Ipari Szakmunkásképzőben.

Kötetei

  • Ibolyák (versek, Szilágysomlyó, 1924)
  • Kurucok nagy napjai (elbeszélések, Szilágysomlyó, 1925)
  • Két jegenyenyárfa (regény, Kolozsvár, 1926)
  • Hulló csillagok, kuruc csillagok (regény, Arad, 1926)
  • A nagykorú. Víg regény (Szilágysomlyó, 1926)
  • Szív-áldozat (versek, Debrecen, 1928)
  • Magyar sors (versek, Debrecen, 1930)
  • Árnyék, amely elkíséri az embert (regény, Budapest, 1931. Az ifjú nemzedék)
  • A fekete ember (regény, Budapest, 1933)
  • A véres föld (regény, Debrecen, 1933)
  • A tizenhármas (regény, Debrecen, 1934)
  • Szent a föld. Regény; Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Ny., Debrecen, 1936
  • Tékozló fiú (történeti regény, Budapest, 1939. Turul szépmíves könyvek)
  • Eb ura fakó! (Budapest, 1941. Turul szépmíves könyvek)
  • Barna kenyér (regény, Debrecen, 1942)
  • A kereszt (regény, Debrecen, 1943)

Források

További információk

  • R. K. [Rass Károly]: Ibolyák. Szalacsi Rácz Imre versei. Pásztortűz, 1924. 199–200.
  • Kiss Ernő: Kurucok nagy napjai. Pásztortűz, 1926. 96.
  • Mael Ferenc: A nagykorú. Pásztortűz, 1926/11.
  • Dsida Jenő: Magyar sors. Pásztortűz, 1930/13.
  • László Marcella: A boldogság titka. Pásztortűz, 1930/22.
  • Thurzó Gábor: Szalacsi Rácz Imre: A fekete ember. Erdélyi Helikon, 1933/2.
  • Korompai Gáborné: Szalacsi Rácz Imre. In: Pedagógusok arcképcsarnoka. Debrecen, 2003. 238–240.