Szabók bástyája (Kolozsvár)
A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07271 sorszámon szerepel. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert.
Története
A bástya a 15. században épült vár délkeleti sarkán állt. Első említése 1475-ből való, eleinte a szabók és posztónyírók céhe látta el a védelmét, majd 1568-tól a szabók céhe különvált. A bástyát 1601-ben Báthory Zsigmond sikertelenül támadta, 1603-ban viszont Székely Mózes tíz napig tartó ostroma alatt súlyosan károsodott. 1627. augusztus 27-én villámcsapás érte, amelynek következtében felrobbant az itt tárolt 12 hordó puskapor; a robbanás teljesen lerombolta a bástyát. Az újjáépítés a város költségén 1627-1629 között, Bethlen Gábor idejében történt, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. 1655-ben tűzesetben károsodott, de 1662-ben sikerrel állta a török ostromot. 1704 őszén a kuruc-labanc harcokban károsodott. 1707 novemberében a városból kivonuló Károlyi Sándor felrobbantatta a bástyának a város felőli oldalát, hogy a bevonuló németek ne tudják használni. 1709-ben a császári csapatok megjavíttatták, ezt követően hosszabb ideig katonai raktárként működött. Az 1920-as években lakásként használták.
A bástyát 1924-ben és 1959-ben restaurálták. 1959-ben belsejét várostörténeti múzeummá alakították, de ennek megnyitására nem került sor.
2007 és 2009 között a bástyát felújították és városi művelődési központot létesítettek benne, ahol egy hetven férőhelyes helyiség mellett kiállítóterem, könyvtár és kávéház is található.
Leírása
Bethlen Gábor felséges fejedelem úr uralkodása idején. Gábor, Isten kegyelméből római szent birodalmi [herceg] és erdélyi fejedelem, Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja, valamint Opeln és Ratibor hercege – Úristen, őrizz meg minket békében! – Vendrich Pál fő- és Tolnai János királybírósága idején ez az 1627-ben villámcsapás által lerombolt torony a város költségén helyreállíttatott és befejeztetett 1629-ben.
Az ötszögletű, három emeletes tömör épület majdnem teljesen dísztelen. A keleti oldalon Bethlen-címeres, kétrészes emléktábla található, melynek felirata jobbra keretben látható, alatta a magyar fordítás. További két dísztelen emléktábla az 1709-es, illetve 1718-as javításokat örökíti meg.
Minden emeletén egy bejárati ajtó található, a legfelső a falak vivőfolyosójára nyílott. A bástya külső falát néhány lövőablak tagolja.
A bástya Tordai út felé néző fala előtt 1975 óta Mihály havasalföldi fejedelem kapitányának, Baba Novacnak a szobra áll. A szerb származású zsoldost 1601. február 5-én a város főterén végezték ki, majd testét itt húzták karóba.
Források
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
- Gaal György: Kolozsvári várak, városfalak, kaputornyok, bástyák. Korunk, (2006. október) arch Hozzáférés: 2018. november 20.
- A kolozsvári Bethlen-bástya. In Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok I. Kolozsvár: Kriterion. 2006. 266–268. o. ISBN 973 26 0852 8
- Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0
- Kulturális központ nyílt a kolozsvári Szabók bástyájában. Krónika, (2009. május 15.) arch Hozzáférés: 2011. február 19.
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Török István: A kolozsvári Bethlen-bástya nevéről. Erdélyi Múzeum, XXII. évf. 1. sz. (1905) 54–58. o.
További információk
- Kelemen Lajos: A kolozsvári Bethlen-bástya történetéhez (Első közlemény). Erdélyi Múzeum, XXII. évf. 2. sz. (1905) 116–120. o.
- Kelemen Lajos: A kolozsvári Bethlen-bástya történetéhez (Második, befejező közlemény). Erdélyi Múzeum, XXII. évf. 3. sz. (1905) 173–178. o.
.svg){kind=small}