Sveti Ilija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallo3647 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 28., 10:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése)
Sveti Ilija
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségSveti Ilija
Jogállásfalu
Alapítás éve1247
PolgármesterIvica Minđek
Irányítószám42214
Körzethívószám+385 042
Népesség
Teljes népesség3242 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 42″, k. h. 16° 20′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 42″, k. h. 16° 20′ 17″
Sveti Ilija weboldala
SablonWikidataSegítség

Sveti Ilija falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Beletinec, Doljan, Križanec, Krušljevec, Seketin, Tomaševec Biškupečki és Žigrovec falvak tartoznak hozzá.

Fekvése

Varasdtól 6 km-re délre a Drávamenti-síkság szélén fekszik. Nyugatról Beretinec, északról Varasd városa, keletről Gornji Kneginec, délről pedig Novi Marof városa határolja.

Története

A község területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. Ez bizonyítja a határában előkerült két kőbalta, melyeket Sveti Ilija és a Krušljevechez közeli Krč erdő területén találtak. A római civilizáció az i. e. 1. században érte el ezt a térséget és a római utak mellett, melyek útvonala a középkori fennmaradt kialakultak a középkori falvak. A község területének első földrajzi nevei közül Beletinec mint erősség és az Obreš pataknév már a zágrábi káptalan 1236-os oklevelében szerepelnek "Beletyncy", illetve "Obrys" alakban. Plébániája is felbukkan már 1247-ben írott forrásban, azonban még Orbys néven. Ezt a dátumot tartja a falu ma is alapítási dátumának. Sveti Ilija plébániájának első írásos említése 1334-ben történik Ivan zágrábi főesperesnek a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevelében. Mihály nevű papját 1501-ben említik, régi gótikus plébániatemplomát 1638-ban említik először. A korabeli dokumentumok szerint a faluban már a 17. század közepén volt iskolai oktatás. A tanítók egyúttal a kántori feladatokat is ellátták. A gótikus plébániatemplomot később barokk stílusban építették át, végül lebontották és 1914-ben új templomot építettek helyette.

A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. Sveti Ilija 1992-ben község központja, addig a hozzá tartozó falvakkal együtt közigazgatásilag Varasd városához tartozott. 1997-ben ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját. 2001-ben a községnek 3532, a falunak 544 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Szent Illés tiszteletére szentelt plébániatemploma 1914-ben épült a középkori templom helyén. A templomot az első világháború kezdetén szentelték fel, főoltárát 1919-ben szentelte fel Antun Bauer zágrábi püspökhelyettes.
  • A plébánia barokk épülete, később átalakítva.
  • A Sladović család kastélya (romos állapotban). A parkban 19. századi kápolna.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.