Steller-tengeritehén
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Steller-tengeritehénről egy model a londoni Természettudományi Múzeumban |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Kihalt       iucn2.3 |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Hydrodamalis gigas (Zimmermann, 1780) |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Steller-tengeritehén témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Steller-tengeritehén témájú médiaállományokat. |
A Steller-tengeritehén (Hydrodamalis gigas) az emlősök (Mammalia) osztályának a tengeritehenek (Sirenia) rendjéhez, ezen belül a dugongfélék (Dugongidae) családjához tartozó faj.
A fajról az első - és egyetlen - részletes leírás egy hajótörést szenvedett orvos és természetbúvár, Georg Wilhelm Steller tollából származott, aki megfigyeléseit 1741-ben közölte. A híradás nyomán a helyszínre érkező hajók legénysége húsáért és zsírjáért gátlástalanul öldöste a tengeri teheneket. Steller leírása után mindössze 27 évvel az utolsó példányt is megszigonyozták, ezzel mindörökre eltüntetve a fajt a Földről.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A tengeritehén a Parancsnok-szigetek körüli sekély, hideg vizek lakója volt. Csontjait megtalálták a Csendes-óceán északi részének partvidékén, ahol gyakori lehetett, délen Japánig és Kaliforniáig húzódott elterjedésének határa. Az utolsó populáció kiirtásának gyorsaságát alapul véve, valószínűnek tartják, hogy az eredeti elterjedési területéről a bennszülött vadászok irtották ki. Az is felmerült, hogy a tengeri vidrák számának megcsappanása is közvetett módon szerepet játszott a faj egyes területekről történt eltűnésében. A tengeri vidrákra szintén a bennszülöttek vadásztak, és ahol megfogyatkoztak, ott nagyon elszaporodtak a tengerisünök, amelyek a tengeritehén táplálékát hozzáférhetetlenné tették. Valójában a bennszülöttek csak kis területeken irtották ki a vidrákat, a tengeritehén könnyű zsákmány volt a számukra, és valószínűleg a vidrák vadászata nélkül is teljesen kipusztították volna a fajt mindazon területekről ahol hozzáfértek. Ezért lehetett az, hogy amikor Steller felfedezte a fajt már csak lakatlan szigeteken volt megtalálható, és a kihalás szélére sodródott.
Megjelenése [szerkesztés]
Hossza meghaladta a 7 métert, súlya az 5-6 tonnát.
Életmódja [szerkesztés]
Az erősen hullámzó tengerben a szikláktól és a jégtábláktól 3 centiméter vastag bőre és 20 centiméteres zsírréteg védte, egyben jó hőszigetelést is biztosítva. A nagy mennyiségű zsír felhajtóereje miatt az állat valószínűleg nem volt képes mélyre merülni (bár ezt némiképp ellensúlyozták a rendkívül nehéz, tömör csontok), és a felszín közelében található moszatokat fogyasztotta. Mivel fogai nem voltak, táplálékát az állkapcsok mélyen barázdált szarulemezeivel őrölte meg.
Képek [szerkesztés]
-
csontváza oldaról
-
kissé szemből
-
koponyája
-
gerince és bordái
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- Foek.hu - kihalt gerinces fajok
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11600008 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Paleobiology Database
