Singapore Street Circuit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Singapore Street Circuit
Marina bay circuit.svg
Adatok
Hely  Szingapúr, Szingapúr
Épült 2007-2008
Bezárták
Tervező Hermann Tilke
Versenyek Formula–1
Hossz 3,148 mérföld
Kanyarok 24
Abszolút pályacsúcs 1:45.599
(Kimi Räikkönen, Ferrari, )
Versenyen futott pályacsúcs 1:45.599
(Kimi Räikkönen, Ferrari, )
Elhelyezkedése
Singapore Street Circuit (Szingapúr)
Singapore Street Circuit
Singapore Street Circuit
Pozíció Szingapúr térképén
é. sz. 1° 17′ 29″, k. h. 103° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 1° 17′ 29″, k. h. 103° 51′ 51″
A versenypálya weboldala

A Singapore Street Circuit egy utcai versenypálya Szingapúr belvárosában, a szingapúri nagydíj helyszíne. Az ötödik Formula–1-es pálya, amit Hermann Tilke tervezett. Tilke tervezte a Maláj, a Bahreini, a Török-és a kínai nagydíj helyszínét, de az ő nevéhez fűződik az újonnan épült Valenciai versenypálya is, ahol a 2008-tól az európai nagydíjat rendezik.

A pálya bejárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötői rész a két híddal

A pálya Szingapúrban épült 2007 és 2008 között, melynek 70%-a meglévő út volt, de a maradék 30% is utcai pálya. Az utcai pályán 2 híd, hosszabb-rövidebb egyenesek és összesen 22 kanyar található,[1] ennek ellenére nehéz előzni, mert kevés hosszú egyenes van és nagyon egyenetlen a felület. Leggyorsabb pontja a Raffles Boulevard egyenes, aminek a végén 300 km/h-s sebességgel is lehet haladni. A pálya egyik érdekessége, hogy a Marina Bay-i szakasz átmegy a főtribün alatt, valamint az óriáskerék, ami tulajdonképpen egy forgó lelátó.

A szezon egyik legnehezebb futama, hiszen:

  • a pálya körüljárási iránya az óra járásával ellentétes irányú, ez a pilóták számára szokatlan és speciális edzésekkel készülnek erre a futamra.
  • magas hőmérséklet páratartalom
  • utcai pályák viszonylatában hosszú, vezetéstechnikailag nehéz pálya, bukóterek pedig csak kevés helyen találhatóak.
  • a fékek illetve a váltó különösen nagy terhelésnek van kitéve; ezen a pályán váltanak a pilóták a legtöbbet.

A Formula–1-es versenyt éjszaka, lámpafénnyel kivilágított pályán tartják. A világítást az olasz Valerio Maioli cége kivitelezte. A tesztüzemet 2008 januárban tartották. Az éjszakai futam biztonságos FIA szerint, mivel ezt tesztelték már az Indianapolisban és a francia Paul Ricard-i pályán is. Csaknem 1500 lámpa és 24 generátor biztosítja a versenyre a fényeket. Az éjszakai versenyekkel az európai szempontból túl korai, illetve a túl késői versenyidőpontokat szeretnék megakadályozni, mert a Formula–1-es tv-nézők többsége Európában él. Egyes hírek szerint[forrás?] Sepangban, Shanghaiban és a japán nagydíj helyszínén is szeretne Bernie Ecclestone éjszakai versenyt.

A pálya éjszaka

2008 novemberében, a Professional World MotorSport Awards kölni gáláján az év létesítményének választották a pályát.[2]

A 2009-es versenyre kiszélesítették a célegyenes végén található hármas kanyarkombinációt, illetve a célegyenesre ráfordító kanyart, egyes kanyarokban megnövelték a bukóterek nagyságát. Ezen év februárjában egy pályázat során a rajongók adhattak nevet, az egyes, a hetes és a tízes kanyarnak. Az 1-es kanyar a Sheares, a 7-es kanyar a Memorial, míg a 10-es kanyar a Singapore Sling nevet kapta, ami Szingapúr egyik leghíresebb koktélja. A győztes nevek tulajdonosai egy egyész hétvégés jegyet kaptak, a 2009-es versenyre a "saját" kanyarjukhoz, paddock-látogatással egybekötve.

A 2013-as versenyre változtattak a pálya vonalvezetésén, így a legnehezebb és a korábbi években legtöbb problémát okozó Singapore Sling sikánt kivették és egy derékszögű balkanyarrá alakították át.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A szingapúri pálya rajza (angol nyelven). www.formula1.com. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  2. Singapore named best facility of 2008 (angol nyelven). www.autosport.com, 2008. november 12. (Hozzáférés: 2008. november 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]