Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-17-2
Győr (latinul: Arrabona, Jaurinum, németül: Raab, horvátul: Jura, Đura) egy megyei jogú város Magyarországon, a Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye. Jelentős gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.
A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat. Győr „a folyók városa” is, ugyanis a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Pontosan ez a folyómenti fekvés volt az, amely a település kialakulását és fejlődését nagyban elősegítette.
Az ókorban Arrabona római település feküdt a mai Győr területén. Innen jön a város német „Raab” elnevezése. A Honfoglalás után, I. István magyar király 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben lett a központja, amikoris elkészült a székesegyház. Győr a török háborúk idején, Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, ezért felbecsülhetetlen katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a várost az olasz építők, Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján építették át és bővítették erőddé.
A második világháború utáni újjáépítés nehézkes volt a vasfüggöny határának közelében. Ma Győr mintegy 130.000 fős lakossal és három egyetemmel rendelkezik. A határok megnyitása óta a város politikailag és gazdaságilag is felértékelődött az előnyös Bécs-Budapest-Pozsony városháromszög fókuszú elhelyezkedése miatt. 2003 óta a Centrope európai régió része. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejlődik. Emiatt kapta jelzőjét: Győr – a találkozások városa.