SPICE (irányított bomba)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SPICE
SPICE 2000 bomba a jellegzetes vezérsíkokkal az orrán
SPICE 2000 bomba a jellegzetes vezérsíkokkal az orrán

Funkcióirányított légi bomba
GyártóRAFAEL Advanced Defense Systems

Hordozó repülőgépekF-16, F-15,
Gripen E/F,
Mirage 2000, Kfir
IrányításElektrooptikai (CCD/IIR) és GPS/INS
RobbanótöltetSPICE 2000 - 907 kg
SPICE 2000 - 450 kg
SPICE 250 - 75 kg
SPICE 250 ER - 75 kg
Gyújtócsapódó / késleltetett / közelségi
Repülési jellemzők
HatótávolságSPICE 2000 - 60 km
SPICE 1000 - 125 km
SPICE 250 - 100 km
SPICE 250ER - 150 km
A Wikimédia Commons tartalmaz SPICE témájú médiaállományokat.

A SPICE ("Smart, Precise Impact, Cost-Effective") egy irányított bombacsalád, amelyet az izraeli RAFAEL vállalat fejleszt és gyárt. A három különböző méretben készülő bombatípus elektrooptikai rávezetést alkalmaz, amely a GPS rávezetésű rendszerekkel szemben nem zavarható, viszont valamelyest függ az időjárási viszonyoktól. A SPICE bombák statikus és mozgó célok ellen egyaránt alkalmazhatóak és változattól függően 60-150 km távolságban lévő célok ellen is bevethetőek.[1]

Kialakítása és jellemzői[szerkesztés]

A SPICE 1000 és SPICE 2000 egy a NATO-ban szabványos 1000 fontos Mk 83 illetve 2000 fontos Mk 84 típusú bombákra illeszthető irányító készlet, amely a szabadesésű bombákat irányított precíziós fegyverré változtatja. A kisebb SPICE 250 típusú bombák estén egy egységes bombatestbe került a vezérlés és a harci rész, ezek nem választhatóak szét.

A SPICE típusú siklóbombák működése a következő: a bombát hordozó repülőgép megközelíti a célpontot. A bomba orrában lévő CCD és IIR (infravörös) kamera közvetíti a cél képét a pilóta számára, aki ez alapján kijelöli a támadni kívánt célpontot. Arra is van lehetőség, hogy egy korábban felderített célpont képét rögzítik bomba irányító rendszerében a cél koordinátáival együtt. A kioldás után a bomba siklórepülésben közelíti meg a célpontot folyamatosan követve azt a kamerájával a becsapódásig. A korábban felderített, indításkor még nem látható célpont esetén saját navigációs rendszerét használva (GPS/INS) siklik az előre betáplált koordináták felé. A bomba fedélzeti számítógépe folyamatosan összehasonlítja a betáplált képet az általa látott képpel és az így felismert célpontra vezeti rá magát. A bomba folyamatos adatkapcsolatot tart fenn az indító repülőgéppel: közvetítve az általa látott képet, így az indítás után is lehetőség van beavatkozni, új célt kiválasztani vagy manuálisan vezérelni a bombát. [2]

Típusváltozatok[szerkesztés]

SPICE 2000[szerkesztés]

2000 fontos vagyis 907 kilogrammos Mk 84 típusú bombákra illeszthető irányító készlet, amely 60 km-re lévő célok támadását teszi lehetővé. Pontossága: 3 m (CEP), vagyis a bombák fele 3 méteren belül csapódik be.[2]

SPICE 1000[szerkesztés]

1000 fontos vagyis 450 kilogrammos Mk 83 típusú bombákra illeszthető irányító készlet, amely legfeljebb 125 km-re lévő célok támadását teszi lehetővé. Pontossága: 3 m (CEP), vagyis a bombák fele 3 méteren belül csapódik be.[2]

SPICE 250[szerkesztés]

A bomba család legkisebb és legújabb tagja, amelyből egyetlen felfüggesztőponton akár 4 darabot is hordozhat egy repülőgép. A bomba legnagyobb hatótávolsága 100 km, vagyis az indító repülő gép jó eséllyel kívül maradhat az ellenséges légvédelem hatósugarán. A SPICE 250 tömege mintegy 125 kg, amelyből 75 kg-ot tesz ki a harci rész. A gyújtó indítás előtt beállítható, hogy a célba csapódva vagy a cél közelében robbanjon. Pontossága: 1-3 m (CEP), vagyis a bombák fele 1-3 méteren belül csapódik be.[3] [4]

SPICE 250 ER[szerkesztés]

A SPICE 250 ER a megnövelt hatósugarú változata a SPICE 250-nek, amelyet egy kisméretű sugárhatóművel is felszereltek. Az ER változat akár 150 km-re lévő célokat is támadhat. A többi jellemzője megegyezik az alapváltozatéval.[3]

Éles bevetések, harci tapasztalatok[szerkesztés]

A SPICE 2000 bombák éles bevetésre kerültek az Indiai Légierő Mirage 2000 repülőgépi által, amikor 1999-ben terrorista bázisokat támadtak Pakisztán területén belül.[5]

Alkalmazók[szerkesztés]

 Görögország (F-16 repülőgépekre lett beszerezve SPICE 2000 és 1000 típusok)

 Brazília (Gripen E és F repülőgépekre lett beszerezve SPICE 1000 és 250 típusok)

 India (Mirage 2000 repülőgépekre lett beszerezve SPICE 2000 bombák, amelyek egy része 2019-ben Pakisztán ellen bevetésre került)

 Izrael (F-16 és F-15 repülőgépekre lett rendszeresítve a SPICE bombacsalád meg nem határozott változatai)

 Kolumbia (Kfir repülőgépekre lett rendszeresítve a SPICE bombacsalád meg nem határozott változatai)

Hasonló siklóbombák[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.rafael.co.il/spice-family/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  2. a b c https://www.rafael.co.il/wp-content/uploads/2020/02/Spice-1000-2000.pdf. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  3. a b https://www.airforce-technology.com/projects/spice-250-precision-guided-munition/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  4. https://www.rafael.co.il/wp-content/uploads/2020/02/Spice250.pdf. (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
  5. https://www.wionews.com/photos/why-israels-rafael-defense-system-wants-iaf-to-acquire-the-spice-250-missiles-393929/#rocks-air-to-surface-missile-393921. (Hozzáférés: 2022. december 29.)