Royal Society
Royal Society | |
A Royal Society egyik telephelye Londonban | |
Alapítva | 1660. november |
Székhely | London |
Tagság | 1700 (2020. május)[1] |
Vezető | Adrian Smith |
Dolgozók száma |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″51.506111°N 0.132222°WKoordináták: é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″51.506111°N 0.132222°W | |
A Royal Society weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Society témájú médiaállományokat. |
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat. 1660-ban alapították, 1662-ben megkapta II. Károly királyi kiváltságlevelét. Mint a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítója, rövid idő alatt világhírre tett szert. A politikai és vallási kérdések megvitatásától szigorúan elzárkózó Royal Societybe csak az nyerhetett felvételt, aki kiemelkedő eredményeket ért el a tudományos életben. Legkorábbi tagjai között találjuk Samuel Pepys naplóírót, Sir Christopher Wren építészt, valamint a természettudós Robert Boyle-t, Robert Hooke-ot és Sir Isaac Newtont. A társaság segítette Newton fő művének, a gravitáció törvényeit leíró Principiának a megjelenését is 1687-ben. A Royal Society 1665-ben indított folyóirata, a Philosophical Transactions tudományos dolgozatok közlését tűzte ki céljául, s a maga nemében az első ilyen kiadvány volt a nyugati világban.
Elnöke 2010 óta Paul Nurse, Nobel-díjas brit biokémikus.
Híres tagok
- Henry Bessemer
- Johann Elert Bode
- Niels Bohr
- Robert Boyle
- Anders Celsius
- Albert Einstein
- Benjamin Franklin
- Otto Hahn
- Stephen Hawking
- Sir Isaac Newton
- Kármán Tódor
- Gábor Dénes
- Alan Turing
Kiosztott elismerések
Díjak
- Armourers & Brasiers’ Díj
- Kohn Díj
- Michael Faraday Díj
- Mullard Díj
- Royal Society Pfizer Díj
- Rosalind Franklin Díj
- Microsoft Európai Tudós Díj (2006-tól)
Érmek
- Buchanan-érem (orvostudományban elért eredményekért)
- Copley-érem (a tudomány bármely területén elért eredményért)
- Darwin-érem (a biológia azon területén történt kutatásokért, amelyen Charles Darwin is dolgozott)
- Davy-érem (kémia bármely ágában elért eredményekért)
- Gábor-érem (biológiai kutatásokért, különösen a genetikai és molekuláris biológia területén)
- Hughes-érem (eredeti felfedezésért a fizikai tudomány, ezen belül pedig az elektromosság és a mágnesség területén)
- Leverhulme-érem (alkalmazott kémia terén elért eredményekért)
- Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén)
- Rumford-érem (a hő és a fény kutatásáért)
- Sylvester-érem (matematikai kutatásokért)
Kapcsolódó szócikk
Jegyzetek
- ↑ https://royalsociety.org/fellows/, 2020. május 22.
További információk
- A Royal Society honlapja (angolul)
- Információk a Royal Society díjazott előadásairól (angolul)