Henry Bessemer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Bessemer
Henry Bessemer.jpg
Született 1813. január 19.
Flag of the United Kingdom.svg Charlton,
Hertfordshire, Anglia
Elhunyt 1898. március 15. (85 évesen)
Flag of the United Kingdom.svg Denmark Hill,
London, Anglia
Foglalkozása mérnök, feltaláló
Fontosabb munkái 129 találmány
(Bessemer-konverter, ágyúcső, fémbevonatok stb.)

Henry Bessemer (Charlton, 1813. január 19.London, 1898. március 15.) angol mérnök és feltaláló. Neve az általa kifejlesztett és elterjesztett acélgyártási eljárásról vált ismertté.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Anthony Bessemer Londonban született, de Párizsban alapozta meg jövőjét. A párizsi pénzverdében szerzett érdemeket acél verőtövek kifejlesztésével, valamint tökéletesítette az optikai mikroszkópot. 26 éves korában a Francia Tudományos Akadémia tagja lett. A francia forradalom miatt hazaköltözött Angliába, és saját fejlesztésű eljárása szerint aranyláncok gyártásával foglalkozott. Vásárolt egy birtokot Hertfordshire-ben, Hitchin mellett, és 1813-ban itt született meg a fia, Henry.

Henry Bessemer apja műhelyében ismerkedett meg a fémekkel, de érdeklődése ezen túlmenően is széleskörű volt: minden érdekelte, ami általában a gyártással, a technológiával volt kapcsolatos. 1838 és 1883 között 129 szabadalmat jelentett be, főleg a vas-, acél-, üveg-, cukor- és hadiipar területén.

Először egy értékes festékalapanyag gyártását valósította meg, bronzból állított elő aranyszínű port. Abban az időszakban az aranyozás gyakori és fontos díszítésnek számított. A nürnbergi por néven forgalomba hozott termék fontját a kiskereskedelemben Londonban 5 font 12 shillingért adták. A korszak másik szabadalmazott találmánya 1848-ban született: a táblaüveg előállítására alkalmas folyamatos öntő berendezés, ami azonban kereskedelmileg nem lett túl sikeres.

A Bessemer-konverter egykorú rajza

Bessemer a találmányai révén komoly vagyonra tett szert. Amikor kitört a krími háború, a pörgő lövedékekkel kísérletezett, amivel az ágyúból kilőtt lövedék röppályáját lehetett stabilizálni. Találmányával a brit hadsereg nem foglalkozott, ezért a franciákhoz fordult. A találmány megvalósításához Bessemernek az akkoriban használt öntöttvas helyett nagyobb szilárdságú acél ágyúcsövekre volt szüksége. A nagyipari acélgyártás azonban akkoriban még nem alakult ki, a kis termelékenységű frisstűzi, tégelyes és kavaró eljárásokat alkalmazták. Bessemer ötlete az volt, hogy a nyersvasból közvetlenül is lehet acélt előállítani. Kigondolt egy olyan módszert, amelynél a folyékony nyersvason levegőt fújna át, és a fürdő fölösleges kísérő elemeit, a karbont, a szilíciumot és a mangánt a levegő oxigénjével égetné ki. Mivel szabadalmainak jövedelme révén vagyonos embernek számított, alapított egy vasgyárat Sheffieldben (Bessemer Steel Works), ahol kísérletekbe kezdett, és – miközben többen arra intették, hogy a hideg levegő miatt befagy a nyersvasfürdő – évekig tartó kitartó munkával sikerrel oldotta meg a problémákat. Valójában a nyersvas széntartalmának kiégése exoterm, azaz hőtermelő folyamat, így a fémfürdő a folyamat során még melegszik is, ennél fogva plusz tüzelőanyagot sem igényel. Bessemer az erre vonatkozó szabadalmat 1856-ban nyújtotta be, de az iparban való átütő siker csak 1858-ban következett be – Svédországban. Érdekesség, hogy William Kelly amerikai feltaláló is foglalkozott a témával, amiről Bessemer nem tudott, de a Bessemer-féle szabadalom megelőzte az amerikaiét. Módszerével elkezdődött az acél nagyipari mértékű előállítása, ami tovább növelte Bessemer addig sem szerény vagyonát: 1870-ig minden tonna, az ő módszerével gyártott acél után egy fontot kapott.

Sir Henry Bessemer sírja a londoni West Norwood temetőben

Bessemer tevékeny maradt továbbra is, találmányai, szabadalmai sorra követték egymást. Szabadalmat nyújtott be – többek között – a grafit ceruzabél előállítására, foglalkozott a cukorfeldolgozással, a dombornyomással, a hajógyártással (ő tervezte az SS Bessemer személyszállító gőzhajót), a csillagvizsgálókkkal, a napenergia hasznosításával, gyémántcsiszoló berendezésekkel, valamint – a folyamatosan öntött táblaüveg gondolatát továbbvíve – az acél folyamatos öntésével is.

Bessemer, aki egyetemi képzésben soha nem részesült, 1871-től 1873-ig elnöke volt Nagy-Britannia Vas-és Acélipari Intézetének, 1877-ben felvételt nyert a Királyi Természettudományos Társaságba, és számos külföldi mérnöki és tudományos társaság tagja volt. 1879-ben lovaggá ütötték. 1891-ben a skót mérnökök és hajóépítők intézetének tiszteletbeli tagjának választották, 1895-ben pedig az Amerikai Akadémia (American Academy of Arts and Sciences) tagja lett. 1871 óta a vaskohászat terén mutatott kiemelkedő eredményeket Bessemer-aranyéremmel díjazzák.

Bessemer 1898 márciusában hunyt el Londonban, a West Norwood temetőben nyugszik.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry Bessemer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cotel Ernő: A vasgyártás történeti fejlődése. In Vaskohászati enciklopédia VI. Geleji Sándor (főszerkesztő). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1955. 18–30. o.  
  • Schottner Lajos: Szélfrissítéses acélgyártás (Bessemer- és Thomas-eljárás). In Vaskohászati kézikönyv. Óvári Antal (főszerkesztő). Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1985. 93–296. o. ISBN 9631059723  
  • Magyar Nagylexikon 3. Élesztős Sándor (főszerkesztő). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 734. o. ISBN 9630568225  
  • Henry Bessemer Biography (1813–1898). madehow.com. (Hozzáférés: 2013. január 13.)
  • Sir Henry Bessemer. lucidcafe.com. (Hozzáférés: 2013. január 13.)
  • Henry Bessemer - The Steel Man. about.com. (Hozzáférés: 2013. január 13.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Bessemer témájú médiaállományokat.