Rendszertan (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A biológiában a rendszertan az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete a szisztematika, amely az élőlények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozó tudomány és a taxonómia, amely az elnevezésekkel és katalogizálásokkal foglalkozó biológiai segédtudomány.

A taxonómia tipizáló tudományág, tehát szükség van olyan mintára, amihez hasonlítani lehet a többit. A fajok esetében ezek a típusegyedek (holotípus), a génuszoknál a típusfajok.

Az élőlények első ismert rendszertanát Arisztotelész ókori görög filozófus állította össze az i. e. 4. században. Az első modern értelemben is tudományos rendszertan Carl von Linné nevéhez fűződik.

Az élet ma látható formái a folytonos biológiai evolúció eredményeként alakultak ki. A földön élő fajok számát csak becsülni lehet, elérheti a több tízmilliós számot is. A taxonómusok által elsődlegesen leírt és elnevezett élőlényformák (ún. nominális fajok) száma kb. 1,9 millió, de ezek nagyrészéről szinte semmit sem tudunk. Az élőlények irdatlan sokféleségéről felhalmozott ismeretanyagot rendszerezés nélkül lehetetlen alkalmazni a mindennapi életben. Rendszerezést nemcsak a többnyire formai és funkcionális leíró jegyek szerint születő tudományos ismeretek, tényanyag, hanem az alkalmazott nevek és elnevezési szabályok is elősegítik, amelyekkel a nevezéktan és a névtudomány foglalkozik.

Ezek a fenti alapon születő szisztematikus összegző leírások vagy nómenklatúrák a tudomány változásával maguk is átalakuláson mennek keresztül. Az élőlények esetében most pl. a géntérképek alapján másfajta besorolás vagy rendszertan készül, amelyben már kizárólag monofiletikus csoportokat alkalmaznak.

Tartalomjegyzék

1 Az élővilág alapvető felosztása
2 A taxonok
- 2.1 A taxonok kategóriáinak latin és magyar neve
- 2.2 A taxonok latin elnevezésének szabályai
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az élővilág alapvető felosztása

[szerkesztés] Klasszikus felosztás

Az élőlényeket a klasszikus rendszertan két nagy világra osztja:

Növényvilág a botanika tudományának tárgya
Állatvilág a zoológia tudományának tárgya

Ennek a rendszernek az alapja, hogy a lény képes-e fotoszintézisre vagy nem. A rendszernek nagy hibája, hogy nem egyértelműen lehet a baktériumokat, az ostorosmoszatokat és a gombákat besorolni.

[szerkesztés] A korszerűbb osztályozás

A korszerűbb rendszertan több szintre osztja az élőlényeket:

1. szint: prokarióták (elősejtmagosok)
- Baktériumok (Bacteria)
- Kékmoszatok (Cyanobacteria)
2. szint: egysejtű eukarióták
- Ostorosmoszatok (Euglenophyta)
- Egyfélemagvúak (Plasmodroma)
- Kétfélemagvúak (Ciliophora)
3. szint: többsejtű eukarióták
- Növények (Plantae)
- Állatok (Animalia)
- Gombák (Fungi)

E felosztás alapján jött létre a sokáig domináló ún. „öt ország” (angolul: five kingdoms) elmélet:

1. ország: Sejtmag nélküli (prokarióta) egysejtűek
- Valódi baktériumok (ide tartoznak a kékmoszatok is)
- Archeák
2. ország: Sejtmagvas (eukarióta) egysejtűek
3. ország: Gombák
4. ország: Növények
5. ország: Állatok

[szerkesztés] A legújabb filogenetikus osztályozás

Az öt ország elméletének egyeduralmát az elmúlt években a legújabb genetikai eredmények alapján, az ún. „három domén” (three domains) elmélet váltotta fel:

1. domén: Prokarióták – Archeák
2. domén: Prokarióták – Baktériumok
3. domén: Eukarióták
- Protiszták országa (Protista)
- Növények országa (Plantae)
- Állatok országa (Animalia)
- Gombák országa (Fungi)

[szerkesztés] A taxonok

Taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. Taxon például a gémfélék családja vagy az oroszlán faja. A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha a csoport monofiletikus.

[szerkesztés] A taxonok kategóriáinak latin és magyar neve

Latinul	Magyarul
superregnum	domén (másnéven birodalom vagy főország)
regnum	ország
subregnum	alország
infraregnum	alországág
superphylum / superdivisio	főtörzs
phylum / divisio	törzs
subphylum / subdivisio	altörzs
infraphylum / infradivisio	altörzság
superclassis	főosztály
classis	osztály
subclassis	alosztály
infraclassis	alosztályág
superordo	főrend (növényeknél és gombáknál), öregrend (állatoknál)
ordo	rend
subordo	alrend
infraordo	alrendág
superfamilia	főcsalád (növényeknél és gombáknál), öregcsalád (állatoknál)
familia	család
subfamilia	alcsalád
infrafamilia	alcsaládág
tribus	nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), nemzetség (állatoknál)
subtribus	alnemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), öregnem (állatoknál)
genus	nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
subgenus	alnemzetség (növényeknél és gombáknál), alnem (állatoknál)
sectio	fajcsoport (csak növényeknél)
subsectio	alfajcsoport (csak növényeknél)
series	fajsor (csak növényeknél)
subseries	alfajsor (csak növényeknél)
species complex	fajkomplexum
species	faj
subspecies	alfaj
varietas / cultivar	változat (természetes fajoknál), fajta (háziasított fajoknál)
subvarietas / subcultivar	alváltozat (természetes fajoknál), alfajta (háziasított fajoknál)
forma	alak (csak növényeknél)
subforma	alalak (csak növényeknél)

[szerkesztés] A taxonok latin elnevezésének szabályai

A taxonok latin elnevezésének végződése általában a következő szabályt követi:

Kategória	Növények	Protiszták	Gombák	Állatok
Törzs	-phyta		-mycota
Altörzs	-phytina		-mycotina
Osztály	-opsida	-phyceae	-mycetes
Alosztály	-idae	-phycidae	-mycetidae
Főrend/Öregrend	-anae
Rend	-ales
Alrend	-ineae
Alrendág	-aria
Főcsalád/Öregcsalád	-acea			-oidea
Család	-aceae			-idae
Alcsalád	-oideae			-inae
Nemzetségcsoport/Nemzetség	-eae			-ini
Alnemzetségcsoport/Öregnem	-inae			-ina