Rafael Trujillo Molina
| Rafael Trujillo | |
| A Dominikai Köztársaság elnöke | |
| Hivatali idő 1942. május 18. – 1952. augusztus 16. |
|
| Előd | Manuel Troncoso de la Concha |
| Utód | Héctor Trujillo |
| Hivatali idő 1930. augusztus 16. – 1938. május 30. |
|
| Előd | Horacio Vásquez |
| Utód | Jacinto Peynado |
|
|
|
| Született | San Cristóbal, 1891. október 24. |
| Elhunyt | Ciudad Trujillo, 1961. május 30. (69 évesen) |
| Párt | Dominikai Párt |
|
|
|
| Házastárs | Maria Martínez de Trujillo |
| Foglalkozás | katona |
Rafael Leónidas Trujillo Molina (becenevén El Jefe, A Főnök; 1891. október 24. – 1961. május 30.) a Dominikai Köztársaság vezetője volt 1930-től egészen 1961-es meggyilkolásáig.[1] Hivatalosan 1930 és 1938 valamint 1942 és 1952 között töltötte be az elnöki posztot hazájában, de a többi időszakban is az ő kezében összpontosult a hatalom. 1918-ban lépett be a megszálló amerikaiak által létrehozott Dominikai Nemzeti Gárdába, amelynek 1924-re, az amerikai kivonulás idejére vezetője lett. 1930-ban indult az elnökválasztáson és legyőzte Horacio Vasquezt, majd elnökként titkosrendőrséget állított fel. Az ellenzéket teljesen megsemmisítette és egyeduralmat épített ki.[2]
Diktatúrájának három évtizede a Trujillo-korként ismert, amelyet az egyik legvéresebbnek tartanak Amerikában, s amely személyi kultusszal is párosult. Áldozatainak számát 50 000-re becsülik, amelyből 20–30 000 a hírhedt petrezselyem-mészárlásban vesztette életét: Trujillo azt a parancsot adta a hadseregnek, hogy minden haitit öljenek meg az állam területén.[3] Végül 1961. május 30-án lett merénylet áldozata, mikor autóját heten megtámadták, majd az ezt követő tűzharcban sofőrjével együtt meghalt. Gyilkosát a mai napig nemzeti hősként tisztelik a Dominikai Köztársaságban.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rafael Trujillo y Molina. Find A Grave, 2009. (Hozzáférés: 2009. május 19.)
- ↑ Rafael Trujillo. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
- ↑ Dominican Today. „Protest aborts Dominican tyrant's daughter's book debut.”, 2010. február 26. (Hozzáférés ideje: 2010. december 8.)
- ↑ I shot the cruellest dictator in the Americas, 2011. május 27. (Hozzáférés: 2012. április 4.)

