Radoboj
| Radoboj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Radoboj |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Anđelko Topolovec |
| Irányítószám | 49232 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2981 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 09′ 59″, k. h. 15° 55′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 59″, k. h. 15° 55′ 25″ | |
| Radoboj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radoboj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radoboj falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Bregi Radobojski, Gorjani Sutinski, Gornja Šemnica, Jazvine, Kraljevec Radobojski, Kraljevec Šemnički, Orehovec Radobojski és Strahinje Radobojsko tartozik hozzá.
Fekvése
Krapinától 4 km-re keletre a Strahinjčica-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
Határában vaskori csontvázas és urnás temetkezéseket tártak fel. A római korban itt vezetett át a Krapina felől Varasd irányába vezető kereskedelmi út. Az út jelentős forgalmát az itt talált vaskori görög aranypénz lelet is igazolja, melyen Pallas Athéné és Niké feje látható. A települést és plébániáját „Radboa” néven 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott jelentésben említik először. Az egyházi vizitáció 1693-tól említi. A középkorban Radoboj plébániájához tartozott Jesenje, Mala Gora és Popovec is. Kegyurai a Keglevichek, az Erdődyek, a Moskonok és a Sermage-ok voltak.
A falu életében jelentős változást okozott, amikor határában 1811-ben kéntelepeket fedeztek fel. Nem sokkal később szenet is találtak. A kénnek, ennek az Európában ritka ásványnak a kitermelése csakhamar megindult. 1865-ig a kincstár bányászta, ekkor azonban egy magántársaság vette bérbe, amely évenként átlag 60 000 kilogramm tiszta ként állított elő. A termelés csak a második világháborút követően maradt abba. Iskolája 1833-ban nyílt meg először, de később a fenntartás nehézségei miatt bezárták. A tanítás 1835. október 5-én indult újra 33 tanulóval, első tanítójuk Franjo Ruppnigg volt. 1900-ban új iskolaépületet emeltek, melyet 1905-ben tanítói lakással bővítettek. A mai iskolaépületben 1969-ben indult meg a tanítás.
1857-ben 1115, 1910-ben 1664 lakosa volt. A falu Trianonig Varasd vármegye Krapinai járásához tartozott. 2001-ben 1295 lakosa volt.
Nevezetességei
- A falu a 10 millió évvel ezelőtti flóra és fauna fosszilis maradványainak lelőhelye. A maradványok közül több jelentős lelet ma Zágráb, Bécs és London múzeumait gazdagítja. Az itt talált fosszilis szőlő maradványok kora több mint 12 millió év, amely a maga nemében a legrégibb a világon. Jelentős kénbányái és kénes forrásai is vannak.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. században már állt, első említése 1334-ben történt. Az eredetileg gótikus templomot 1752-ben barokk stílusban építették át.
- A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna 1899-ben épült.
- Gorjani Sutinski Szent Jakab tiszteletére szentelt gótikus kápolnája a kutatások szerint 12. századi eredetű, mai formáját a 18. században, 1766-ban nyerte el.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.