Pötty-zsomboly
Pötty-zsomboly | |
A Pötty-zsomboly bejárata | |
Hossz | 16 m |
Mélység | 12 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 12 m |
Tengerszint feletti magasság | körülbelül 493 m |
Ország | Magyarország |
Település | Bódvaszilas |
Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
Típus | zsomboly |
Barlangkataszteri szám | 5452-22 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 55″, k. h. 20° 42′ 24″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pötty-zsomboly témájú médiaállományokat. |
A Pötty-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 273°-ra, erdőben, fokozottan védett területen, a határsávtól nem messze nyílik. A Szabó-pallagi vadászháztól keletre lévő nagy rét északi szélén kezdődő, a határ felé vezető földút mellett, jobbra található. A földúton kicsit több mint 120 métert kell menni az Almási-zsombolyhoz, a Széki-zsombolyhoz és a November 7-zsombolyhoz tartó, balra leágazó, rosszabb minőségű földútig és egy kis töbör északnyugati peremén van szűk bejárata. Helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének feltüntetésével. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése kilenc méter. A lezáratlan barlang engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Bejárásához 12 méter kötél és kötélvédő szükséges.
Közelében egy 80 centiméter mellmagassági átmérőjű és 30 méternél magasabb hegyi szil példány él. 1979-ben csigák, köztük házatlan csiga, béka, lábatlan gyík, kígyó, vöröshátú erdeipocok és erdei egér maradványai lettek beazonosítva a zsombolyból.
Dunszt Kláráról lett elnevezve, akinek egyik beceneve Pötty volt. Előfordul irodalmában 07 (Kósa 1992), S-9 (Kósa 1992), SZ/2 (Kósa 1964) és Sz/2 (Székely 1963) jelzésekkel is. 1963-ban volt először Pötty-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
1960 nyarán terepbejáráskor találták meg bejáratát a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport barlangkutatói. Először Rónai Miklós járt benne, aki az első lépést követő megcsúszás után a zsomboly aljáig épségben leesett. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagi vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték bejáratának helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 400 méterre, 65° 40' irányban volt bejárata. 1963 augusztusában a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport zsombolykutató csoportja mérte fel 12 méter mélységig és a felmérés alapján Székely Kinga szerkesztett két hosszmetszet térképet és alaprajz térképet.
Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 114. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 12 méter mély és a Szabó-pallagi vadászháztól 65° 40'-re, 380 méterre található. A bejárat kis méretű töbör északnyugati oldalában nyílik. A kéziratban egy irodalmi mű alapján lett feldolgozva. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Pötty-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Pötty Shaft a barlang neve.
Az 1977. január 30-án írt és 1976. júniusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint függőleges kiterjedése 12 méter. 1979-ben Bakos István gyűjtött állatmaradványokat a zsombolyból, amelyeket Rácz József határozott meg. 1981 nyarán a MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport tagjai túráztak a zsombolyban. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Pötty-zsomboly néven SZ/2 névváltozattal együtt és térképen van helye feltüntetve. Ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. 1990-ben készült el új hosszmetszet térképe és új alaprajz térképe.
Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye és a kiadványban megjelentek az 1963-ban készült térképek. Több adattal együtt fel van tüntetve nyolc irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.
1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1995-ben megrendezett II. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt és a kiírásban szereplő 24 zsomboly közül a Pötty-zsomboly volt a legnépszerűbb. Az 1996. szeptember 21-én megrendezett 3. Lakatos Kupa egyik lehetséges érintőpontja volt. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 12 méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelentek az 1963-as térképek. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 16 méter hosszú, 12 méter mély és 505 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.
Irodalom
- Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
- Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
- Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 114. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
- Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 5 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Hanga Csöpi: Dunszt Klára 1938–2005. MKBT Tájékoztató, 2005. november–december. 2. old.
- Hanga Mária: Dunszt Klára (1938–2005). Karszt és Barlang, 2004–2005. 115. old.
- Házi Zoltán: A KPVDSZ VM Vass Imre Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1980. január 15. 14–15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 22. oldal és az elülső borító belső oldala ISBN 963-219-995-2
- Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben. MKBT Beszámoló, 1979. 8. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 80., 276., 283. old.
- Kósa Attila: Beszámoló a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1963. évi alsóhegyi zsombolykutató expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 46. old.
- Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 93. old.
- Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 22., 24., 74. old.
- Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
- MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 19. old.
- Nyerges Miklós: II. Lakatos Kupa. MKBT Műsorfüzet, 1995. november–december. 12. old.
- Nyerges Miklós: 3. Lakatos Kupa. MKBT Műsorfüzet, 1996. november–december. 12. old.
- Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
- Pannonhalmi Gimnázium Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1964. évi IX. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. Tartalomjegyzék. 15. old.
- A Pannonhalmi Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1963. évi VIII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. Tartalomjegyzék. 15. old.
- Székely Kinga: Az alsóhegyi Pötty-zsomboly felmérése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 9. füz. 174., 175. old.
- Szmorad Ferenc: Adatok az Aggteleki-karszt és a Galyaság flórájához I. Kitaibelia, 1999. (4. évf. 1. sz.) 80. old.
- Tóth Mihály: A MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 125. old.
- Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 159., 160. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
- –: Pötty-zsomboly leírás. Kézirat. (Szerzőnév és dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
- Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
- Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
- Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
- Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.
További információk
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Pötty-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Pötty-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
- Országos Barlangnyilvántartás