Darwin-nandu
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pterocnemia pennata (d’Orbigny, 1834) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Rhea pennata | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az alfajok elterjedési területe
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Darwin-nandu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin-nandu témájú médiaállományokat és Darwin-nandu témájú kategóriát. |
A Darwin-nandu (Pterocnemia pennata) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó Pterocnemia nem egyetlen faja.
Egyes rendszerbesorolások a Rhea nemhez sorolják, Rhea pennata néven.
Elterjedése
[szerkesztés]Kizárólag Dél-Amerikában őshonos, ezen belül Patagóniában és az Andokban. Az alábbi országok területén találkozhatunk vele: Argentína, Bolívia, Chile és Peru.
A nyílt síkságokat és bozótosokat kedveli, mint amilyenek például az Andok fennsíkjának füves élőhelye, a puna, valamint az Andok keleti lejtője és Patagónia síkvidékeinek sztyeppés élőhelyei. Szívesen tartózkodik tó, folyó vagy mocsár közelében szaporodás céljából, annak ellenére, hogy meglehetősen száraz élőhelyeken él.
Alfajai
[szerkesztés]- Pterocnemia pennata garleppi
- Pterocnemia pennata pennata
- Pterocnemia pennata tarapacensis
Megjelenése
[szerkesztés]Kisebb, mint a jóval ismertebb rokona, a nandu. Alkata zömökebb, magassága csak 90–100 cm. Szárnya nagyobb, mint más futómadaraké. Ujjának karmai hatékony fegyverek. Feketés-szürkés tollainak a hegye fehér.
Életmódja
[szerkesztés]Egy hímből és 5–7 tojókból álló családjai 60 fős csoportokba verődve él. Tápláléka többnyire növényi eredetű; gyökerekkel, gyümölcsökkel, magvakkal és levelekkel táplálkozik, de minimális mértékben fogyaszthat állati eredetű táplálékot is, mint rovarokat és apró gerinceseket. Kevés vizet iszik, mivel a folyadékigényét többnyire a növényekből fedezi. Kavicsokat is lenyel. Nem kell sokat mozognia a táplálékért, mivel ha az élőhelyén bőséges a növényzet, akkor általában egész évben elegendő táplálékforrással rendelkezik.
Különösen jól fut, sebessége elérheti a 60 km/órát; lehagyja a ragadozókat. Futás közben időnként bukfencet vet, mint a nyulak vagy a nandu.
Szaporodása
[szerkesztés]Egy fészekalja 13-17 tojásból áll. Egyedül a hím kotlik.
Állatkertekben
[szerkesztés]Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Magyarországon a Szegedi Vadasparkban tartanak Darwin-nandukat.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- Animal Diversity Web
- Brehm: Az állatok világa
- A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről. A faj magyar neve a rendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatában (2013. augusztus 10.) olvasható.
- Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 35.
- http://www.zooszeged.hu/darwin-nandu-pterocnemia-pennata-pennata-2/
Irodalom
[szerkesztés]- Charles Chubb: Mr. Charles Chubb exhibited and described examples of two new forms of Rhea from Tarapaca and Bolivia and remarked. In: Bulletin of the British Ornithologists' Club. 33. kötet, 193. sz., 1913, 79–81. oldal (biodiversitylibrary.org) (angolul)
- Edward Clive Dickinson: A study of d’Orbigny’s “Voyage dans l’Amerique Meridionale” I. The contents of the parts of the volumes on natural history. In: Zoological Bibliography. 5.kötet , 1. sz., 2017. január 31., 403–404. oldal (avespress.com [PDF; 4,5 MB]) (angolul)
- Edward Clive Dickinson: Conflicting options for the first available use of the name Rhea pennata dʹOrbigny and the date to be used. In: Zoological Bibliography. 5. kötet, 9. sz., 2019. március 8., 403–404. oldal (avespress.com [PDF; 557 kB]) (angolul)
- John Gould: On a New Rhea (Rhea Darwinii) from Mr. Darwin's Collection. In: Proceedings of the Zoological Society of London. 5. kötet, 1837, 35–36. oldal (biodiversitylibrary.org) (angolul)
- Josep del Hoyo et al.: Handbook of the Birds of the World. (= Ostrich to Ducks. 1. kötet). Lynx Edicions, Bellaterra (Barcelona) 1992, ISBN 84-87334-10-5
- Alcide Dessalines d’Orbigny: Voyage dans l'Amérique méridionale (le Brésil, la république orientale de l'Uruguay, la République argentine, la Patagonie, la république du Chili, la république de Bolivia, la république du Pérou), exécuté pendant les années 1826, 1827, 1828, 1829, 1830, 1831, 1832, et 1833 (= Partie Historique. 2. kötet). Chez P. Bertrand, Éditeur, Chez V.e Levrault, Paris, Straßburg 1837 (biodiversitylibrary.org – 1837–1843).
