Probotai kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Moldva templomai
Világörökség
Probota.jpg
Moldva 16. századi címere a kolostorban
Adatok
Ország Románia
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Probotai kolostor  (Románia)
Probotai kolostor
Probotai kolostor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′ 30″, k. h. 26° 37′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 30″, k. h. 26° 37′ 22″

A probotai kolostor (Mănăstirea Probota) feltehetően 14. századi eredetű. 1527-1530 között Petru Rareș fejedelem újjáépíttette, 1550-ben falakkal erősítették meg. Grigore Roșca, a később moldvai metropolita a munkálatokban nagy szerepet vállalt azzal, hogy a fejedelmet és feleségét, Elenát rávette, hogy a kolostort építsék ki fejedelmi temetkezőhellyé. A fejedelmi pár sírján kívül ma már Oltea fejedelemasszonynak, Ștefan cel Mare édesanyjának a sírköve is itt található, mert Poiana rommá vált Szent Miklós-kolostorából (Sfântul Nicolae din Poiana) idehozták.

A kolostortemplom (Biserica Sfântul Nicolae) Szent Miklós tiszteletére épült, s a moldvai szokásoknak megfelelően a négyszögű várfalak központjában emelkedik. Szerkezetileg a neamți kolostortemplomhoz hasonlóan – mint temetkezési hely – összetett rendszerű. Térrendszere: az előtér, a pronaosz, a sírterem térsorán áthaladva tárul fel a naosz, ahol háromkaréjos térlezárás fogja közre a toronyszerűen kiemelt négyezeti kupolát. Rendkívüli boltozatépítési technika jelzi a templom mestereinek műszaki felkészültségét. Az épület egészének jellegét a moldvai ortodox hagyományok szabták meg. E sajátos architektúra részleteiben – helyi szokás szerint – gótikus elemek (áttört, kőrácsos ablakok, pálcatagozatos ajtó- és ablakkeretek) figyelhetők meg. Olykor, például a belső ajtókeretek megformálásában, reneszánsz hatás is érvényesült. A templom értékes freskói 1532-ben készültek, valószínűleg Grigore Roșca ikonográfiai irányításával.

A kutatók szerint ez az első templom Moldva területén, amelynek külső falfelületeire képek kerültek. Sajnos a festmények napjainkban már erősen sérültek, vagy átfestettek; ezek közül többet a 19. században újítottak fel. A belső freskók közül a narthex boltozatán lévők maradtak meg leginkább ép állapotban.

A fejedelmi ház (Casa Domneasei) a kolostort övező várfalakon belül, az északnyugati oldalon épült fel. Létesítésének ideje a 16. században a kolostor kiépítésével esik egybe. Elrendezése egyszerű: földszintjén is, emeletén is, három-három helyiség van. Az együttes nyugati oldalához torony (Clopotnița) kapcsolódik, amely őrtoronyként is szolgált. Valószínű, hogy veszély, illetve háborúskodás idején a kolostor a fejedelmi család menedékéül is szolgált. 1955-ben belsejében múzeum nyílt meg: itt értékes ikonok, bútorok, könyvek, valamint kerámiatárgyak és régi érmék láthatók.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa)kötet, 8.számozat:p.60-66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963-367-245-7
  • A művészet története: A korai középkor, Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 15.sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Ulea, S.: Portretul funerar al lui Ion – un fiu necunoscut al lui Petru Rares – si datarea ansamblului de pictura la Probata Studiisi cercetáti de istoria artei. 1959.
  • Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963-16-3059-5
  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9
  • J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-548-774-6.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]