Moldovițai kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Moldva templomai
Világörökség
MOV 02 KSI.JPG
A moldovițai Angyali Üdvözlet-templom festett falai
Adatok
Ország Románia
Világörökség-azonosító 598
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Moldovițai kolostor  (Románia)
Moldovițai kolostor
Moldovițai kolostor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 25° 34′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 25° 34′ 16″
A moldovițai kolostor
A kolostortemplom délkeleti homlozata
Külső falikép

A moldovitai Angyali üdvözlet-templomot magában foglaló erődszerű kolostoregyüttes a Moldovița folyó és a Ciumirna patak találkozásánál áll, ahol kutatások szerint már korábban is állt erődítés, amely a Kárpátokon át haladó, ősi – kelet-nyugati – kereskedelmi utat védte.

Az első kolostor feltehetően a 15. század első éveiben, Alexandru cel Bun uralkodása idején épülhetett, maradványai a Ciumirna patak melletti dombon fedezhetők fel. A jelenleg is álló kolostor (amelynek alapvető vallási jellege mellett jelentős gazdasági- és stratégiai funkciója volt) építése Petru Rareș uralkodása idején, a nyugati bejárati előcsarnok déli homlokzatán olvasható felirat szerint 1532. szeptember 8-án fejeződött be, a festése pedig 1537-ben készült el. Az egykori férfikolostort 1934-ben apácakolostorrá alakították át. 17. századi felújítása után korszerű restaurálására 1955–57-ben került sor.

A templom hagyományos módon a kolostorudvar közepén áll, tipikusan moldvai ortodox elrendezésű, az alapító/donátor temetkezési helyét is magába foglaló templomok típusába tartozik. Szerkezeti rendszerében és kialakításában számos keleti-, térkompozíciójában athonita-, az építészeti részletkialakításokban korabeli nyugati stílus-sajátosságok figyelhetők meg. Térsora például nyitott nyugati előcsarnokkal indul, utána – nyolcszögletű csillagboltozással, egymásba metsző szerkezeti vázon kupolával koronázott – pronaosz következik. A jól megvilágított tágas térségből nyílik a sötétebb és viszonylag kisméretű sírterem. Északi oldalán látható az 1619-ben eltemetett Efremnek, Rădăuți püspökének, majd a kolostor vezetőjének síremléke. Ide közvetlenül kapcsolódik a naosz, hagyományos liturgikus központi térként. E tér felett sajátosan moldvai,kétsoros, 45 fokkal elforgatott csegelyes kupola van. Az ablak és ajtónyílások kereteinek gótikus-reneszánsz stílusátmenetisége viszont az erdélyi mesterek jelenlétére utal.

Belső falfestésének kompozíciós rendszerét az ortodox egyház szellemisége határozta meg. Az erősen hierarchikus felfogásról árulkodik, hogy a négyzetes kupola tetőpontján „Krisztus Pantokrátor” alakja uralkodik. Körülötte a gyermekét tartó Istenanya (Platütera) képe, próféták és apostolok képei, újtestamentumi jelenetek sora, a templomot Krisztusnak ajánló Petru Rareș fejedelem családjával együtt látható. A nyitott előcsarnokban találhatók a ”Teremtés” és az „Utolsó ítélet” jelenetei.

A külső keleti falakon a „Mennyei és földi hierarchia” ábrázolása látható öt, egymás feletti vízszintes sávra tagoltan. Az ókor nevezetes írói, tudósai, például Platón, Püthagorasz, Szókratész, Arisztotelész alakjai is megjelennek. A déli oldalon "Jessze fájá"-nak bemutatása következik, majd délnyugaton a Máriát dicsérő „Akathisztosz himnusz huszonnégy jelenete következik, köztük a híres „Konstantinápoly ostroma” című képpel. Megnyerő a homlokzaton fennmaradt élénk színű festmények stílusának helyenkénti realizmusa. Az északi falfelület képei az időjárás viszontagságait nem tudták kiállni.

A kolostor korábbi, tornyos, kétszintes lakóépítménye – felújítva – múzeum és vendégház.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa) kötet, 8.számozat:p.60–66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963-367-245-7
  • A művészet története: A korai középkor, Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 15.sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.Moldovita. Bukarest, 1967.
  • Nicolescu, C.: Das Kloster Moldovita. Bukarest, 1967.
  • Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963-16-3059-5
  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9
  • J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-548-774-6.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]