Pfeiffer Izsák
| Pfeiffer Izsák | |
| Született | 1884. május 29. Ács |
| Elhunyt | 1945. május 3. (60 évesen) Dachau |
| Álneve | Pap Izsák |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pfeiffer Izsák (Ács, 1884. május 29. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. május 3.[1] ), magyar rabbi, költő, műfordító. Műveit Pap Izsák művésznéven jegyzik. Családját a holokausztban a második világháború alatt kiirtották, egyetlen túlélő fia Izraelben orvos.
Élete[szerkesztés]
Édesapja, Pfeiffer Mór – a pápai zsidó iskola igazgatójának házában nevelkedett, ahol húgaival gyakran templomosdit játszottak. Előbb a bencések gimnáziumába, majd a református kollégiumba került.
1911-ben Budapesten doktorált filozófiából, majd 1912-ben rabbi diplomát kapott.[1] A szerb megszállás alatt kitűnt hazafias viselkedésével, ezért nem kapott letelepedési engedélyt.[1]
1912-től 1944-ig rabbiként tevékenykedett (Sümeg, Pécs, Monor), majd a dachaui koncentrációs táborba deportálták, ahol a tábor papja lett. A tábor felszabadítása után nem sokkal halt meg.[1]
Művei[szerkesztés]
- 1911: Az áldozatok jelentőségének történetéről a héber irodalomban (doktori tézis)
- tanulmányok és műfordítások a Huszadik Század, a Magyar Zsidó Szemle, az Egyetemes Philologiai Közlöny lapokban
- 1924: Találkozás az Úrral című verseskötet
- 1926: az Énekek éneke, illetve Ruth Könyve lefordítása
- 1942: Jerikó kapuja előtt című verseskötet
- 1943: Martin Buber Száz chászid történet című könyvének fordítása
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877–1927. I–II. Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Budapest, 1927.
- Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877–1947. Szerk. Lővinger Sámuel. Budapest, 1948
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
