Pericrocotus igneus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2020. október 10., 16:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Frissítés)
Pericrocotus igneus
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Tüskésfarúfélék (Campephagidae)
Nem: Pericrocotus
Faj: P. igneus
Tudományos név
Pericrocotus igneus
Blyth, 1846
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pericrocotus igneus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pericrocotus igneus témájú kategóriát.

A Pericrocotus igneus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tüskésfarúfélék (Campephagidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Edward Blyth angol zoológus írta le 1846-ben.[3]

Alfajai

  • Pericrocotus igneus igneus Blyth, 1846
  • Pericrocotus igneus trophis Oberholser, 1912[2]

Előfordulása

Délkelet-Ázsiában, Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld területén honos.

A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm.[5]

A tojó

Életmódja

Ízeltlábúakkal táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy ugyan, de gyorsan csökken, emiatt egyedszáma is csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 10.)

További információk