Perec

Sósperec

A perec lisztből, vízből és élesztőből készült, zárt, íves alakúra formázott táplálék. Egész Európában, emellett Észak-Amerikában is a legnépszerűbb pékáruk egyike^[forrás?]. Számos legenda és anekdota szól keletkezéséről és formájának kialakulásáról. Neve valószínűleg a latin bracellusból ("karkötő") ered.

Változatai, elkészítése

Állaga szerint lehet puha vagy kemény, ízesítése szerint sós vagy édes. Míg Európa legtöbb országában a sós, Lengyelországban és az Egyesült Államokban az édes perec a közkedvelt. Formája a hagyományoson kívül lehet karika vagy vékony pálcika.

A sósperec elkészítése: lisztből, vízből és élesztőből sima tésztát gyúrnak, melyből hurkákat formálnak. Miután megkelt, néhány percre marólúgba mártják (ez adja a megsült tészta barna színét), megformázzák, sóval meghintik, és magas hőfokon középbarnára sütik. Egyes receptek tejet, tojást, vajat, olajat is felhasználnak.

Története

Hortus Deliciarum részlet

• 610-ben egy olasz szerzetes kenyértésztából "a mellen összefont karokat" jelképező péksüteményeket készít, ezeket pretiolanak ("kis jutalom", ugyanis az imádságokat jól megtanuló gyerekeket jutalmazták vele) nevezte.
• Egy másik korai említés a Lestines-i zsinat idejéből, 743-ból származik; a perecet ekkor főleg a kolostorokban készítették és fogyasztották.
• A XII. századból származnak az első képi ábrázolások, mint például a Hortus Deliciarum (1190) egyik képének részlete.
• A XIV. századtól kezdődően a perec a pékek céhének jelvénye.
• A XVI. századtól a perecnek vallásos jelentőséget tulajdonítanak formája (a szentfazekak szerint a három lyuk a Szentháromságot jelképezi) és összetevői (liszt és víz) miatt. Különösen Nagyböjt idején volt népszerű táplálék.
• A XVII. századtól a perecnek asztronómiai jelentőséget tulajdonítanak, ugyanis Kepler 1609-ben felfedezte, hogy egyes bolygók pályája a Földről nézve hurkokat vet.

Híres perecek

2002-ben George W. Bush kis híján megfulladt egy falat perectől. Az eset nagy nyilvánosságot kapott, és számos viccet és játékot ihletett.