Parti mejnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Parti mejnó
Bird India.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturninae
Nem: Acridotheres
(Vieillot, 1816)
Faj: A. ginginianus
Tudományos név
Acridotheres ginginianus
(Latham, 1790)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Parti mejnó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parti mejnó témájú kategóriát.

Bank Myna Im IMG 9571.jpg
3485c myna,bank bithur 2007may05 09.46.54.jpg

A parti mejnó vagy parti majna (Acridotheres ginginianus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parti mejnó Pakisztán Szindh tartományától keletre India északi és középső részén keresztül egészen Nepálig és Bangladesig fordul elő. Olykor elkóborol messzire is, észlelték már Afganisztán, Mianmar, Kína, sőt Tajvan területén is. Mivel őshazájában kedvelt madár, gyakran tartják kalitkamadárként. Ilyen madarakból származó elvadult szabadon élő állományai vannak Kuvaitban és Jordániában.

Mint neve is mutatja korábban szinte kizárólag a nagyobb folyók partjai mentén levő síkságokon élt. Mára nagyszerűen alklmazkodott az ember alkotta megváltozott körülményekhez, és nemcsak szántóföldeken és kertekben, de városokban is előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 21 centiméter. Hasonlít közeli rokonára, a pásztormejnóra (Acridotheres tristis), mellyel élőhelyének egy részét is megosztja, de kisebb és karcsúbb annál. A pásztormejnó alpvetően barnás színével szemben a parti mejnó szürkéskék színű. Szárnyai feketék, szárnyfoltjai halvány vörösek. Feje fekete, jellemző bélyeg rajta a narancsvöröses, csupasz arcfolt és az apró, felmereszthető bóbita. Csőre narancssárga. Lába élénksárga.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E madár rajokban él, nemcsak a táplálékkeresé közben, d eköltési időszakban is. Mára helyenként nagyon gyakori és szemtelen madár lett, gyakran lehet látni, hogy vasútállomásokon az utazók csomagjait átkuktja élelelm után. Átkutaja a szeméttárolókat is és gyakran követi a teheneket, hogy az általuk felzavart rovarokat elfoghassa.

Tápláléka rovarokból, gyümölcsökből, gabonából és férgekből tevődik össze. A szabad természetben körülbelül 40 évet él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költési időszak helyenként különböző, általában májustól augusztusig tart. Évente akár háromszor is költhet. A fészket gyakran egy fa odvában, esetleg más madár vagy mókus elhagyott fészkébe rakja. Egy fészekaljban 3-5 tojás van, ezek lehetnek halványkékek vagy türkiz színűek. A költés körülbelül 17 napig tart. A fiatal madarak 22-24 nap után repülnek ki.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ufermaina című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]