Papucscsőrű madár
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balaeniceps rex Gould, 1850 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Papucscsőrű madár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Papucscsőrű madár témájú médiaállományokat és Papucscsőrű madár témájú kategóriát. |
A papucscsőrű madár vagy papucscsőrű gólya (Balaeniceps rex) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a papucscsőrűmadár-félék (Balaenicipitidae) családjába tartozó Balaeniceps madárnem egyetlen faja.
A családján belül az egyetlen ma is élő faj. Egyes ornitológusok szerint a papucscsőrűmadár-félék családja monotipikus, azaz kizárólag a névadó papucscsőrű madár tartozik ide.
Rendszertani besorolása
2014-ben Jarvis és társai alaktani és DNS-vizsgálatokat végeztek a mai madarak körében; eredményeiket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban közölték.[1] Ennek a nagyléptékű kutatásnak a hatására az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusának (International Ornithological Congress) jóváhagyásával[2][3] ezt a madárfajt a családjával együtt kivették a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjéből,[4][5] és áthelyezték a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe.[6][7][8][9][10][11]
Előfordulása
Füves mocsarak, papirusz mocsarak lakója. A Felső-Nílus, a Kongó és Zimbabwe az elterjedési területe. Egyiptomban is élt, de a mocsarak megritkulásával kiszorult az országból. Újabban Botswanában is előfordul. A faj állománya egész Afrikában mindössze 1500 egyedből áll.
Megjelenése
A papucscsőrű madár testhossza 120 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 2 méter, magassága körülbelül 115 centiméter. Mindkét nemnek galambszürke a tollazata. Fején vastag tollbóbita látható, ha a madár izgatott, ezt felborzolja. Kampós végű, hatalmas csőre sajátos külsőt kölcsönöz neki. Hosszú lábával jól gázol a vízben; gyakran egy lábon állva türelmesen vár a zsákmányára.
Életmódja
Magányosan, esetleg párban él. Meglehetősen ritka madár. Rejtett életmódot él. Alkonyatkor vagy éjjel vadászik. Erőteljes csőrével ragadja meg zsákmányát, amely főleg kisebb állatokból áll. Megeszi a halakat, kisebb madarakat, kígyókat, békákat. Kelepelése a gólyákra emlékeztet, noha a pelikánokkal áll közelebbi rokonságban.
Szaporodása
A költési időszak az élőhelytől függően különböző. Magas, fűvel bélelt fészket rak. Fészekalja négy kékesfehér tojásból áll. A kotlás körülbelül 30 napig tart. Éjszaka csak a tojó, nappal a két szülő felváltva kotlik. Fiókái kezdetben pelyhesek. Négy hónapos korukban válnak önállókká.
Képek
-
-
Röpképe -
-
Portré -
Pár a fészeknél -
Kitömött papucscsőrű madár a londoni Természettudományi Múzeumban
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
- ↑ R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966.
- ↑ Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
- ↑ Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links Archiválva 2013. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. IOC World Bird Names (version 2.4).
- ↑ A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
- ↑ International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
- ↑ doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
- ↑ Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext Archiválva 2013. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ doi:10.1098/rsbl.2006.0523
- ↑ (2008) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolás
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
