Papucscsőrű madár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Papucscsőrű madár
450px-Shoebill-cropped.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Sharpe, 1891
Család: Papucscsőrűmadár-félék (Balaenicipitidae)
Bonaparte, 1853
Nem: Balaeniceps
Gould, 1850
Faj: B. rex
Tudományos név
Balaeniceps rex
Gould, 1850
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Papucscsőrű madár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papucscsőrű madár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papucscsőrű madár témájú kategóriát.

A papucscsőrű madár vagy papucscsőrű gólya (Balaeniceps rex) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a papucscsőrűmadár-félék (Balaenicipitidae) családjába tartozó Balaeniceps madárnem egyetlen faja.

A családján belül az egyetlen élő faj, bár egyes ornitológusok szerint a papucscsőrűmadár-félék családja monotipikus, azaz kizárólag a névadó papucscsőrű madár tartozik ide.

Rendszertani besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.[1] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával[2][3] ezt a madárfajt a családjával együtt kivették a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjéből[4][5] és áthelyezték a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe.[6][7][8][9][10][11]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Füves mocsarak, papirusz mocsarak lakója. A felső-Nílus, Kongó és Zimbabwe területe az élettere. Egyiptomban is élt, de a mocsarak megritkulásával kiszorult az országból. Újabban Botswanában is előfordul. A madár állománya egész Afrikában mindössze 1500 példányból áll.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A papucscsőrű madár hossza 120 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 2 méter és magassága körülbelül 115 centiméter. Mindkét nemnek galambszürke tollazata van. Fején vastag tollbóbita található, ha a madát izgatott, ezt felborzolja. Kampós végű, hatalmas csőre különlegessé teszi a madarat. Hosszú lábával jól tud a vízben gázolni; gyakran egy lábon állva türelmesen vár a zsákmányára.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magányosan, esetleg párban él. Meglehetősen ritka madár. Rejtett életmódot él. Alkonyatkor vagy éjjel vadászik. Erőteljes csőrével ragadja meg zsákmányát, amely főleg kisebb állatokból áll. Megeszi a halakat, kisebb madarakat, kígyókat, békákat. Kelepelése a gólyákra emlékeztet, noha közelebbi rokonságban áll a pelikánokkal.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költési időszak az élőhelytől függően különböző. Magas, fűvel bélelt fészket rak. Négy kékesfehér tojást rak bele. A kotlás körülbelül 30 napig tart. Éjszaka csak a tojó, nappal felváltva kotlanak. Fiókái kezdetben pelyhesek. Négy hónapos korukban önállókká válnak.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
  2. R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966.  
  3. Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  4. Hackett SJ, Kimball RT, Reddy S, Bowie RC, Braun EL, Braun MJ, Chojnowski JL, Cox WA, Han KL, Harshman J, Huddleston CJ, Marks BD, Miglia KJ, Moore WS, Sheldon FH, Steadman DW, Witt CC, Yuri T (2008.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science (journal) 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.  
  5. Gill, F. and Donsker, D. (eds). (2010). Family Links. IOC World Bird Names (version 2.4).
  6. A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
  7. International Ornithological Committee: Ibises to Pelicans & Cormorants. IOC World Bird Names: Version 2.11. WorldBirdNames.org, 2012. január 2. (Hozzáférés: 2012. április 30.)
  8. doi:10.1111.2Fj.1439-0469.2007.00433.x
  9. Cracraft, Joel; Barker, F. Keith; Braun, Michael J.; Harshman, John; Dyke, Gareth J.; Feinstein, Julie; Stanley, Scott; Cibois, Alice; Schikler, Peter; Beresford, Pamela; García-Moreno, Jaime; Sorenson, Michael D.; Yuri, Tamaki & Mindell, David P. (2004): Phylogenetic Relationships Among Modern Birds (Neornithes): Toward an Avian Tree of Life. In: Cracraft, J. & Donoghue, M.J. (eds.): Assembling the Tree of Life: 468-489. Oxford University Press, New York. ISBN 0-19-517234-5 PDF fulltext
  10. doi:10.1098/rsbl.2006.0523
  11. (2008.) „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–68. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]