PC–9

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
PC–9
Az Ausztrál Királyi Légierő Rulettes műrepülő csapatának egyik PC–9A gépe
Az Ausztrál Királyi Légierő Rulettes műrepülő csapatának egyik PC–9A gépe

Funkció könnyű oktató repülőgép
Gyártó Pilatus Aircraft
Gyártási darabszám kb. 250 db (még gyártás alatt)

Személyzet 2 fő
Első felszállás 1984. május 7.
Méretek
Hossz 10,70 m m
Fesztáv 10,12 m m
Magasság 3,26 m m
Szárnyfelület 16,3 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 1685 kg,
1725 kg (PC–9M) kg
Max. felszállótömeg 3200 kg (szolgálati),
2350 kg (műrepülésre) kg
Hajtómű
Hajtómű 1 db Pratt & Whitney Canada PT6A–62 légcsavaros gázturbinás sugárhajtómű
Teljesítmény 950 LE (708 kW),
1150 LE (857 kW) PC–9M kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 576 km/h,
667 km/h (PC–9M)
Átesési sebesség 141 km/h futóval,
124 km/h futó nélkül
Hatótávolság 1642 km,
1593 km (PC–9M)
Legnagyobb repülési magasság 11 580 m
Emelkedőképesség 19,7 m/s (PC–9M)
Szárny felületi terhelése 138 kg/m²
Maximális túlterhelés +4,5 g, (+7 g műrepüléskor),
-2,25 g (3,5 g műrepüléskor)

A Pilatus PC–9 alsószárnyas elrendezésű légcsavaros gázturbinával hajtott kiképző repülőgép, amelyet a svájci Pilatus Aircraft gyár fejlesztett ki, gyártása napjainkban is folyik.

A típus a PC–7 Turbo Trainer jelentős továbbfejlesztése (azzal mindössze 10%-ban azonos), nagyobb és modern műszerezettségű kabint, kabintetőt és módosított szárnyat kapott, illetve Martin-Baker katapultülésekkel szerelték fel. Fejlesztése 1982-ben indult egy PC–7-es folyamatos átépítésével. Az első PC–9 prototípus 1984. május 7-én szállt fel, a második július 20-án. Ez utóbbi már a későbbi sorozatgyártás során alkalmazott avionikai rendszerekkel épült.

A légügyi hatóságok típusengedélyét 1985 szeptemberében kapta meg a típus. A program szerencsétlenségére ekkor vesztett tendert a Brit Királyi Légierőben a Short Tucano-val szemben. Ettől függetlenül a British Aerospace-el együtt kidolgozott marketingnek köszönhetően a Pilatus hamarosan megkötötte első megrendelését Szaúd-Arábiával. Azóta ötféle változatban több mint 265 darabot adtak el belőle katonai és polgári célra egyaránt.

Üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katonai üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgári üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz PC–9 témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

PC–9M a Pilatus Aircraft oldalán