Párizsi maraton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fáradt amatőrök a Szajna-parton, a 2007-es versenyen

A párizsi maraton (Marathon de Paris) éves rendszerességgel szervezett utcai futóverseny, amelynek útvonala Párizs legnevezetesebb részein vezet keresztül, a Champs-Élysées-től a Concorde téren át, a Szajna-parton, a cél pedig a Foch Avenue-n van. A táv a szabványos 42,195 km. A nagy európai városi maratoni versenyek között, a londoni és a berlini maraton mellett, egyike a legnépszerűbb rendezvényeknek.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első versenyt még 1896. július 19-én rendezték, mindössze 191 résztvevővel. Szervezője Pierre Giffard, a Petit Journal című lap főszerkesztője volt (ő szervezte a világ első autóversenyét is Párizs és Rouen között 1894-ben), akinek szándéka ezzel az olimpiai eszme hirdetése volt. A táv 40 kilométer volt (ekkor még nem alakult ki a végleges olimpiai táv), és a versenyt a brit Len Hurst nyerte, de érmet kapott minden olyan futó, aki legalább 4 óra alatt teljesítette a távot. A folytatás ekkor elmaradt, a versenyt 1976-ban indították újra férfiak számára, majd 1979-ben a nők is bekapcsolódtak. A párizsi futás tavaszi verseny, a versenynaptárban minden év márciusában szerepel egy szombati napon. Az első versenyek viszonylagos érdektelensége után lassan fokozódott az érdeklődés, és napjainkban már a vezető futóversenyek között tartják számon, és a nagy érdeklődés miatt a résztvevők létszámát limitálni kellett 37 000 főben. 2006-ban, a verseny 30. évfordulóján, a szervezők különleges ajándékkal kedveskedtek a résztvevőknek: minden célba érkező futó egy emlékérmet kapott. A futók ellátása igen bőséges: minden 5 kilométernél frissítő állomásokat állítanak fel, ahol vizet, vizes szivacsot, narancsot, banánt lehet „vételezni” (a profi futóknak természetesen külön frissítő helyeik vannak).

A versenynek több nevezetes versenyzője is van, de számunkra a legfontosabb Nagy Judit (később Földingné Nagy Judit) 1995-ös győzelme. A sorozat leggyorsabb futója 2009-ben a kenyai Vincent Kipruto volt, aki 2:05:47-es idővel vezeti a rangsort, a futónőknél pedig az etióp Atsede Baysa volt a leggyorsabb 2010-ben, eredménye 2:22:04 volt.

Útvonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A futóverseny útvonala érinti Párizs nevezetességeit, így a versenynek idegenforgalmi jelentősége is van. A rajt a Champs-Élysées-n a diadalív közelében van, innen keleti irányban indulnak, tesznek egy kanyart a Concord téren, majd a Rue de Rivolin futnak tovább. 5,8 km-nél érik el a Bastille teret. A Rue du Faubourg Saint-Antoine-on haladnak tovább, átmennek a Place de la Nation-on, és a Porte de Vincennes-nél déli irányba fordulnak. A Boulevard Soult-on futnak a Porte Dorée-ig, majd befutnak a Bois de Vincennes-be. A parkot gyakorlatilag megkerülve visszafordulnak a belváros irányába, az Avenue Daumesnil és a Boulevard Henri IV után kiérnek a Szajna partjához, és ezután hosszasan itt futnak a Georges Pompidou rakparton, miközben a hidak feljárói alatti aluljárók szintemelkedéseit kell leküzdeniük. Ismét elfutnak a Tuileriák mellett, de most a Szajna felőli oldalon. A rakpartról a 32. km körül térnek le, majd 35 km-nél befutnak a Bois de Bouloogne-ba, ahonnan röviddel a cél előtt, a Porte Dauphine' után térnek rá az Avenue Foch-ra, itt van a befutó.

A versenysorozat győztesei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Férfiak Nők
1896 Len Hurst Nagy-Britannia 2:31:30
1976 Jean-Pierre Eudier Franciaország 2:20:58
1977 Gérard Métayer Franciaország 2:30:41
1978 Gilbert Coutant Franciaország 2:34:55
1979 Fernand Kolbeck Franciaország 2:18:53 Vreno Forster Svájc 2:51:14
1980 Sylvain Cacciatore Franciaország 2:25:50 Gillian Adams Nagy-Britannia 2:49:42
1981 Dave Cannon
Ron Tabb
Nagy-Britannia
USA
2:11:44 Chantal Langlace Franciaország 2:48:24
1982 Ian Thompson Nagy-Britannia 2:14:07 Anne Marie Cienka Franciaország 2:56:14
1983 Jacky Boxberger Franciaország 2:12:38 Jacqueline Courtade Franciaország 2:58:14
1984 Ahmed Salah Dzsibuti 2:11:58 Sylviane Levesque Franciaország 2:38:20
1984 Külön női verseny: Lorrain Moller Új-Zéland 2:32:44
1985 Jacky Boxberger Franciaország 2:10:49 Maureen Hurst Nagy-Britannia 2:43:31
1986 Ahmed Salah Dzsibuti 2:12:44 Maria Lelut Rebelo Franciaország 2:32:16
1987 Abebe Mekonnen Etiópia 2:11:09 Héléna Cobos Spanyolország 2:34:47
1988 Manuel Matias Portugália 2:13:53 Aurora Cunha Portugália 2:34:56
1989 Steve Brace Nagy-Britannia 2:13:03 Kodzsima Kazue Japán 2:29:23
1990 Steve Brace Nagy-Britannia 2:13:10 Jamamoto Jisiko Japán 2:35:11
1992 Luis Soares Franciaország 2:10:03 Tatjana Tyitova Oroszország 2:31:12
1993 Leszek Beblo Lengyelország 2:10:46 Josida Micujo Japán 2:29:16
1994 Saïd Er Mili Franciaország 2:10:56 Tanigava Mari Japán 2:27:55
1995 Domingo Castro Portugália 2:10:06 Nagy Judit Magyarország 2:31:43
1996 Henrique Chrisostomo Spanyolország 2:12:18 Alina Tecuta Románia 2:29:32
1997 John Kemboi Kenya 2:10:14 Helena Razdrogina Oroszország 2:29:10
1998 Jackson Kabiga Kenya 2:09:37 Nicole Caroll Ausztrália 2:27:06
1999 Julius Rutto Kenya 2:08:10 Cristina Costea Románia 2:26:11
2000 Mohamed Ouaadi Franciaország 2:08:49 Marleen Renders Belgium 2:24:43
2001 Simon Biwott Kenya 2:09:43 Florence Barsosio Kenya 2:27:53
2002 Benoit Zwierzchlewski Franciaország 2:08:18 Marleen Renders Belgium 2:23:05
2003 Mike Rotich Kenya 2:06:33 Béatrice Omwanza Kenya 2:27:43
2004 Ambesa Tolosa Etiópia 2:08:56 Salina Kosgei Kenya 2:24:32
2005 Salim Kipsang Etiópia 2:08:04 Lidija Grigorjeva Oroszország 2:27:01
2006 Gashaw Melese Etiópia 2:08:03 Irina Tyimofejeva Oroszország 2:27:22
2007 Mubarak Shami Katar 2:07:17 Tafa Magarsa Etiópia 2:25:06
2008 Tsegaye Kebede Etiópia 2:06:37 Martha Komu Kenya 2:25:29
2009 Vincent Kipruto Kenya 2:05:47 Atsede Baysa Etiópia 2:24:42
2010 Tadesse Tola Etiópia 2:06:41 Atsede Baysa Etiópia 2:22:04
2011 Benjamin Kiptoo Kenya 2:06:30 Priscah Jeptoo Kenya 2:22:52
2012 Stanley Biwott Kenya 2:05:11 Tirfi Beyene Etiópia 2:21:39

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]