Osztojkán Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztojkán Béla
Élete
Született 1948. február 8.
Csenger
Elhunyt 2008. június 22. (60 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Osztojkán Béla (néhol Osztojkán-Farkas Béla, Csenger, 1948. február 8.Budapest, 2008. június 22.) magyarországi roma író, közéleti személyiség.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztojkán Béla 1948. február 8-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született. 1966-1976 között a Ganz-MÁVAG-ban esztergályos, marós volt, majd 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált.

Első generációs roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivője, később főtitkára lett. A rendszerváltozás után, 1990-1993 között az SZDSZ tagja volt.

1994-ben a Magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártjának szóvivője lett, 1994-1995 között a Cigány Kisebbségi Önkormányzati Képviselők Országos Szövetségének elnöke volt. Osztojkán Béla 1994-től a mezőladányi kisebbségi önkormányzat tagja lett, 1995-ben képviselőjévé választották az akkor megalakult Országos Cigány Önkormányzatnak, amelynek a 2. ciklusban, 1999-től alelnöke volt.

1995-től az ország egyetlen cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot működtető Gandhi Közalapítvány titkára volt. Osztojkán alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált. A Phralipében közölt írásaiért 1997-ben Bezerédj-díjat kapott. A 2006-os országgyűlési választáson az MCF Roma Összefogás Párt színeiben indult[1], azonban a párt nem jutott be az Országgyűlésbe.

Költészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alakjaként is számon tartott Osztojkán Béla verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halak a fekete citerában (versek, 1981)
  • Hóesés hűségben (versek, 1983)
  • Nincs itthon az Isten (elbeszélések, 1985)
  • Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997)
  • Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]