Nádkút
| Nádkút (Rohrbrunn) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Némethidegkút településrésze |
| Járás | Némethidegkút |
| Alapítás éve | 1427 |
| Polgármester | Erwin Hafner (SPÖ) |
| Irányítószám | 7572 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 25″, k. h. 16° 06′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 25″, k. h. 16° 06′ 54″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádkút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nádkút (németül: Rohrbrunn) Némethidegkút településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Gyanafalvi járásban,
Fekvése[szerkesztés]
Gyanafalvától 28 km-re északra, Németújvártól 24 km-re nyugatra a Lapincs bal partján a régi magyar határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1427-ben "Rorprun" alakban említik először. A németújvári uradalomhoz tartozott.[1] 1428-ban Zsigmond király Cseh Pétert erősítette meg az uradalom birtokában. 1459-ben Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt hívének Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta, majd 1524-ben az Újlakyak kihalásával II. Lajos király Batthyány Ferencnek adományozta.
1538-ban 8, 1548-ban 11, 1576-ban 12, 1588-ban 11, 1599-ben 20 portát számláltak a településen. 1605-ben Bocskai hadai dúlták fel a települést. Lakói még alig heverték ki a pusztítást, amikor 1622-ben Bethlen Gábor serege újból felégette. 1648-ban 33 házában 125 lakos élt. 1691-ben 30, 1720-ban 36, 1744-ben 33 háza volt. 1787-ben 84 házat és 329 lakost találtak a településen. 1802-ben 357 lakosából 354 katolikus és 3 luteránus volt. 1828-ban a házak száma 59, a lakosoké 448 volt. 1856-ban 452 lakosa volt, ebből 450 katolikus és 2 luteránus. Első tanítója Josef Kirmann 1851-ből ismert. A falu lakói Némethidegkútra jártak istentiszteletre, temploma 1896-ban épült fel.
Vályi András szerint " NÁDKÚT. Rohrbrun. Német falu Vas Várm. földes Ura H. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hidegkúthoz nem meszsze, és annak filiája, határjá is hozzá hasonlító."[2]
Fényes Elek szerint "Nádkút Rohrbrunn, német falu, Vas vmegyében a stájer határszélen a Lapnics mellett: 422 kath., 6 evang. lak. Harminczad hivatal. Búza, dohány, kender, bor- és gyümölcstermesztés. Erdő. F. u. gr. Batthyáni, s a németujvári uradalomhoz tartozik. Ut. p. Fürstenfeld."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Nádkút, stájer határszéli falu a Lapincs-patak mellett. A házak száma 90, a lakosoké, a kik németajkúak, 608. Vallásuk r. kath. Postája Radafalva, távírója Szt.-Gotthárd."[4]
1910-ben 685, túlnyomórészt német lakosa volt. Az első világháborúban 22 nádkúti férfi esett el, ketten eltűntek. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1930-ban 9 lakosa távozott a tengerentúlra. Az egykori Batthyány-kastélynak 1930-ban a bécsi Wilhelm Till volt a tulajdonosa. 1971-ben közigazgatásilag Némethidegkúthoz csatolták. 2001-ben 581 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1896-ban épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1912-ben Alois Brunner SS-tiszt, háborús bűnös.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Némethidegkút weboldala
- Nádkút a dél-burgenlandi települések honlapján
- Burgenland településeinek történeti lexikona
- Várszentmiklós honlapja
- Geomix.at
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
