Nyiry István (természettudós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a természettudósról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyíri István (egyértelműsítő lap).
Nyiry István
Született1776. május 9.
Átány
Elhunyt1838. augusztus 27. (62 évesen)
Sárospatak
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatermészettudós,
matematikus,
filozófus,
közíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyiry István (Átány, 1776. május 9. – Sárospatak, 1838. augusztus 27.) természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Szerteágazó érdeklődésű tanárember volt, élete során foglalkozott természetföldrajzi, alkalmazott matematikai és filozófiai kérdésekkel.

Neve a forrásokban Nyíry István és Nyiri István alakban is felbukkan.

Életútja[szerkesztés]

A Sárospataki Református Kollégiumban végezte tanulmányait, eközben a német nyelv elsajátítása érdekében egy évet Lőcsén töltött. Tanulmányai végeztével, 1796–1797-ben Kassán képezte magát rajzolásból és festésből. 1797-ben sárospataki alma materében lett rajztanár, 1798-tól a mennyiségtan rendkívüli, 1806-tól rendes tanára. 1810 után természettudományokat, 1822-től földrajzot, statisztikát és neveléstudományt, 1824-től haláláig pedig filozófiát oktatott a kollégiumban.

Munkássága[szerkesztés]

Természettudományos gondolkodását Friedrich Wilhelm Joseph Schelling nézetei alakították, valamint nagy hatással volt rá a schellingi tanokat panteisztikus rendszerré szintetizáló Karl Christian Friedrich Krause, akivel levelezésben állt. A sárospataki iskolában a természettudományokat oktató Barczafalvi Szabó Dávid és a bölcseleti előadásokat tartó Szentgyörgyi István szintén hatással voltak szemléletére. Érdeklődése szerteágazó volt, tanulmányaiban vizsgált általános természetföldrajzi kérdéseket, a földrengések okait, foglalkozott csillagászattal, az üstökösökkel és az árapályjelenséggel.

Alapvető mennyiségtani áttekintései és tankönyvei mellett legfőképpen alkalmazott matematikával foglalkozott. Tanulmányozta a matematikai statisztika alapjait, a demográfiai és gazdaságstatisztikai adatsorok számítási módját, vizsgálta az építmények mechanikai és statikai jellemzőit, több képletet is kidolgozott a hídszerkezetekben fellépő támaszerők és feszültségek kiszámításához. Tudományos munkásságának mai szemmel sajátos terméke 1819-ben megjelent írása, melyben felvázolta a bibliai események idősorát, s ennek eredményeként az első ember teremtését i. e. 4200 körülre tette.

Filozófiai elgondolásai kantiánus alapokon álltak, latin nyelvű munkáiban áttekintette a filozófiai iskolák történetét Locke-tól Hume-on és Kanton át Fichtéig, de foglalkozott nyelvfilozófiával, esztétikával és a pszichológia bölcseleti alapjaival is.

Könyvei mellett írásaival rendszeresen jelentkezett a Tudományos Gyűjtemény, a Tudománytár és a Felsőmagyarországi Minerva lapjain. Kéziratban maradt fizikai (A dynamica physica kezdete, 1811), matematikabölcseleti (A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományára, 1838) és pedagógiai (Neveléstudomány, 1822) dolgozatai, valamint Európa statisztikáját áttekintő latin nyelvű munkája a Tiszáninneni Református Egyházkerület nagykönyvtárába került.

Ifjabb éveiben költészettel és festészettel is foglalkozott.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, 1832-ben rendes tagjává választották. A sárospataki diákok önképző köre, az Ifjú Egyesület első tanárelnöke volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A’ felolvadt Jeges tenger tüneményeiről: Ég, föld s’ természet-visgálati értekezések. Tudományos Gyűjtemény, II. évf. 7. sz. (1818) 37–63. o.
  • Az időszámlálásnak az ember teremtésétől való öszveszedése. Tudományos Gyűjtemény, III. évf. 11. sz. (1819) 27–35. o.
  • Az emberi életidő’ számvetési története, mint a polgári mennyiség tudományának kezdete. Tudományos Gyűjtemény, V. évf. 9. sz. (1821) 49–69. o.
  • Prima elementa matheseos intensorum constructa. Cassoviae: (kiadó nélkül). 1821.  
  • A számvetés tudományának kezdete: A köznép és az alsóbb oskolák számára. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1822.  
  • A halál philosophiája: Emlékbeszéd Rozgonyi József phil. prof. felett. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1823.  
  • Conspectus philosophiae empiricae Lockii, scepticae Humii, criticae Kantii, transcendentalis Fichtii et Schellingii, ad suas categorias relati. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1824.   (Névtelenül jelent meg.)
  • Programma de statuis Graeciae. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1827.  
  • Disquisitio philosophica de causis sermonis latini, grammaticis philosophiae categorias, philosophis grammaticam explicans. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1827.  
  • A vigasztalásról való beszéd prof. Láczay Szabó József felett. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1828.  
  • Az éhség idején leendő segedelemről, a gabonatárakról és társaságokról. Felsőmagyarországi Minerva, (1828)
  • A tudományok öszvessége I–III. Sárospatak: (kiadó nélkül). 1829–1831.   (Negyedik kötete kéziratban maradt.)
  • A’ fa és kőhiderő’ hasonlati meghatározása. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, I. évf. (1831 – 1832) 232–246. o.
  • A tapasztalati lélekismeretből lehozott széptudomány. Tudománytár, I. évf. (1834) 162–182. o.
  • A’ folyóvizek’ belsőinek tudákos ismertetése. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, III. évf. (1834 – 1836)
  • A nőjotan, a szépnem természeti jussainak alaptudománya. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, III. évf. (1834 – 1836)
  • A földrengések tudományos ismertetése. Tudományos Gyűjtemény, (1835)
  • A Halley-üstökös eloszolhatása. Tudománytár, (1835)
  • Az álom philosophiája. Tudománytár, (1836)
  • Az ipar és népszaporodás számlapjai. Tudománytár, (1837)
  • Az angol műipar philosophiája. Tudománytár, (1838)

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Ormós László: Nyiry István élete. Magyar Tudós Társasági Névkönyv, (1840)
  • Balogh Pál: Emlékbeszéd Nyiry István r. tag felett. A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, VII. évf. (1842 – 1844)
  • Beluszky Pál: Nyiry István földrajzi munkássága. Borsodi Szemle, (1961)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyiry_István_(természettudós)&oldid=23556176”