Novi Pazar (Szerbia)
| Novi Pazar (Нови Пазар) | |||
 | |||
| Novi Pazar központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Raškai | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1461 | ||
| Irányítószám | 36300 | ||
| Körzethívószám | 020 | ||
| Rendszám | NP | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 66 527 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 496 m | ||
| Terület | 15,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 09′, k. h. 20° 31′Koordináták: é. sz. 43° 09′, k. h. 20° 31′ | |||
| Novi Pazar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novi Pazar témájú médiaállományokat. | |||
Novi Pazar (szerbül: Нови Пазар, Novi Pazar; törökül: Yeni Pazar, régi magyar nevén: Újvásár) egy város, valamint egy község neve, Szerbiában a Raška körzetben. A földrajzi területet tekintve Szandzsákban található. A 2002-es népszámlálás szerint Novi Pazar községnek a népessége 85 996 fő, a város pedig 54 604 fős lélekszámmal rendelkezik.
Név[szerkesztés]
A Novi Pazar jelentése "új bazár"; a török "pazar" (perzsául "bazar", magyarul "bazár), valamint a szerb/bosnyák "novi" (magyarul "új") szavakból ered.
Földrajz[szerkesztés]
Novi Pazar a fő kereskedelmi és kulturális központja Szandzsáknak. A Jošanica, Raška, Deževska és Ljudska folyók völgyében található, tengerszint feletti magassága 496 méter. A Golija magasföld, valamint a Rogroza hegység veszi körül.
Történelem[szerkesztés]
A város valószínűleg kereskedelmi központ volt a középkori Szerb Királyság fővárosához, Rashoz közel. Ras kívül esett a Balkán-félszigeten átmenő főbb kereskedelmi utakon, így a kereskedő kolóniák Novi Pazar területén telepedtek le, amin viszont több kereskedelmi út is átment. Innen eredeztethető a város neve.
Novi Pazart hivatalosan a 15. században alapította Isa-beg Isaković. Ő alapította Szarajevót is. Az első írásos dokumentum, ami említi a várost, szintén a 15. századból származik, amely szerint a raguzai tanács konzult nevezett ki a városban.
Hála jó földrajzi viszonyainak, fontos közlekedési csomópont lett: innen vitt út Dubrovnikba, Nišbe, Szófiába, Szalonikibe, Konstantinápolyba, Belgrádba és Budapestre. Számos író szerint a 17. században Novi Pazar volt a legnagyobb város a Balkánon.
A 15. és a 20. század között Szandzsák fővárosa volt az Oszmán Birodalmon belül. 1878-tól 1908-ig az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alatt állt. 1908-tól ismét az Oszmán Birodalomhoz tartozott, majd 1912-ben, az első balkáni háború alatt Szerbia foglalta el. Az első világháború után Novi Pazar gyors hanyatlásnak indult, fontosságát hamar elveszítette.[1]
Demográfia[szerkesztés]
Az 1953-as népszámlálás szerint Novi Pazarnak 53 331 fő lakosa volt, ami demográfiailag a következőképpen oszlott meg:
- szerbek (50,02%)
- törökök (21,87%)
- montenegróiak (0,34%)
- jugoszlávok (26,94%)
- egyéb (0,83%)
Ekkor a bosnyák lakosság még szerbnek, töröknek vagy jugoszlávnak vallotta magát.
Az 1991-es népszámlálás szerint a 85 249 főt számláló lakosságból:
- muszlim (75,37%)
- szerb és montenegrói (22,63%)
- egyéb
A 2002-es népszámlálás adatai szerint az 54 604 főből:
- bosnyák: 48 108 fő (88,86%)
- szerb: 6424 fő (11,77%)
- egyéb
Nevezetességei[szerkesztés]
Novi Pazarban található Szerbia legrégebbi temploma, a 9. században épült Szent Péter templom, érdekes belső architektúrával, freskómaradványokkal.[2] A régi hagyomány szerint még az ókeresztény időkben élt Szent Titusz alapította. A bolgár Péter cár (927-967) idejében püspöki székhely temploma volt. Az önálló szerb egyház kialakulásig itt központosult az ország egyházi élete, Nemanja zsupáni székhelyének közvetlen közelében. A dinasztiaalapító állítólag itt tért át a katolikus hitről az ortodox vallásra, itt hirdette meg hadjáratát a bogumil eretnekek ellen, és itt mondott le a trónról fia, Elsőkoronázott István javára. A család uralma idején a Szent Péter templom püspöki, majd metropolita székhely volt, és egészen a 18. század végéig templomként szolgált, majd a 19. században a törökök lőszerraktárként használták.
A Sopoćani kolostort 1265-ben emeltette I. István Uroš szerb király. A kolostor, amely a Nemanićok közül néhánynak temetkezőhelye volt, a 14. században a legdinamikusabb Nemanić: Dušan cár által emeltetett oszlopos előcsarnokkal és oldalkápolnával bővült. A 17. századtól egészen az 1926. évi helyreállításáig a kolostor lassú pusztulásra volt ítélve, de romos előcsarnokában, exonarthexében a freskók mindmáig jól állják az idő viszontagságait. Egyéb látnivalók Novi Pazarban: régi török erőd, török fürdő, Városi Múzeum, Arab-dzsámi, Altun-Ali Dzsámi.[3]
Novi Pazar község települései[szerkesztés]
A községhez a következő települések tartoznak:
Források[szerkesztés]
- ↑ Otvoreni Forum Novog Pazara (bosnyák nyelven). novipazar.org. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
- ↑ Oldest Orthodox church in Balkans (Serbian Orthodox Church) defaced (angol nyelven). spc.rs, 2008. április 15. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
- ↑ Turisticka Organizacija Novi Pazar (angol nyelven). tonp.rs. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
További információk[szerkesztés]
- Novi Pazari fórum (bosnyák nyelven). forum.novipazar.org. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
- Novi Pazar. europe.org. (Hozzáférés: 2011. július 18.)[halott link]
