Hátrányos megkülönböztetés
A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret.
Tartalomjegyzék |
A negatív diszkrimináció ürügye [szerkesztés]
Az embertípus [szerkesztés]
Emberfajták szerinti megkülönböztetés. Helytelen kifejezéssel fajok (faji) vagy rasszok szerinti megkülönböztetés.
A neme [szerkesztés]
Férfi és a nő közötti megkülönböztetés például azonos munkáért különböző bér.
A fogyatékossága [szerkesztés]
Amikor érzékelhető a testi vagy szellemi fogyatékosság.
A beszédhiba [szerkesztés]
A beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a működés zavara miatt kialakult ejtési hibák.
Az életkora [szerkesztés]
Leggyakrabban a munkába való elhelyezkedéskor veszik figyelembe.
A megjelenési módja [szerkesztés]
Ide tartozik valamilyen divat szerinti kirívó öltözék, frizura vagy például ápolatlan megjelenés.
A viselkedése [szerkesztés]
A viselkedés az ember látható és hosszabb ideig észlelhető megnyilvánulásainak jellemzése.
A társadalmi helyzete [szerkesztés]
Egy adott egyén vagy csoport társadalmi helyzetének a társadalmi viszonyok hálózatában elfoglalt helyét nevezzük.
A beszélt nyelv [szerkesztés]
A hátrányosan megkülönböztetett személyek vagy közösségek nyelve lehet táj jellegű (nyelvjárás) vagy egy másik (idegen) nyelv. A nyelvi negatív diszkrimináció egyik fajtája a nyelvi elnyomás (nyelvgyűlölet, nyelvi kirekesztés), olyan ideológiák és struktúrák neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást segítik elő, illetve reprodukálják.
A szaga [szerkesztés]
A jelet valamilyen vegyi anyag hordozza.
Az eszméje [szerkesztés]
Valakit az előítéletek alapján filozófiai és/vagy vallási és/vagy gazdasági és/vagy politikai eszméje miatt ér hátrányos megkülönböztetés.
A nemi irányultsága [szerkesztés]
Valakit az előítéletek alapján a szexuális irányultsága (szexuális orientáció, nemi irányultság, szexuális beállítottság) miatt ér hátrányos megkülönböztetés.
Az etnikai származása [szerkesztés]
Etnikum vagy etnikai csoport alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Az őket érő soviniszta támadás a mi-ők ellentétből indul ki, csakhogy ebben az esetben az egyenlőtlenség, a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A hátrányos helyzetűek nem csak etnikai származásuk miatt kerülhetnek hátrányba, hanem döntő szerepet játszik sorsuk irányításában a település is. Nem mindegy, hogy az adott hátrányt szenvedő család vagy csoport,közösség a települési forma kisebb verziójában, tehát falun éli mindennapjait, avagy a nagyvárosban, ugyanis az előbb említettnek sokkal kevesebb esélye van a társadalom integrációjába,mint az utóbb említettnek. [1]
Gyakorlatban [szerkesztés]
A hátrányos megkükönböztetés tilalma [szerkesztés]
A hátrányos megkülönböztetést minden polgári demokratikus állam alkotmánya valamint az ENSZ alapokmánya is tiltja.
