Naszreddin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naszreddin
Született1208
Nasrettinhoca
Elhunyt1284 (75-76 évesen)[1]
Akşehir
ÁllampolgárságaIkóniumi Szultánság
Foglalkozása
  • kádi
  • savant
A Wikimédia Commons tartalmaz Naszreddin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Naszreddin (perzsául: ملا نصرالدین, arabul: جحا ford.: Joĥa ,نصرالدين „a hit győzelme”; törökül: Nasreddin Hoca, kazakul: Qojanasır, bosnyákul: Nasrudin hodža) szúfi hodzsa (tanító) volt a 13. században, valahol Irán területén,[2] a Szeldzsuk-dinasztia uralkodása idején.[3] Sok közel-keleti és közép-ázsiai nép vallja magáéinak a Naszreddin történeteket,[4] például az afgánok,[5] az irániak[3] a törökök[5][3][6][7] és az üzbégek.[8] Nevét a különböző nyelveken különféleképpen írják, és általában kapcsolódik hozzá a hodzsa (tanító, mester; tiszteletre méltó férfi, aki járt Mekkában), mulla (vallási kérdésekben jártas egyházi személy) vagy efendi (úr) megszólítás. Kínában Afanti néven, az ujgur törzs népi hőseként ismerik.[9][10][11]

Naszreddin történetei humorosak, és általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot fogalmaznak meg, gyakran nagyon ellentmondásos, sokszor abszurd formában.

Naszreddin eredete és hagyatéka[szerkesztés]

Naszreddin gyakran ülte meg szamarát fordítva.

Mivel Naszreddint több nép is sajátjának érzi, születésének helyéről is vitatkoznak. Az egyik legenda szerint a hodzsa Anatóliában született, a sivrihisari Hortu falucskában, Eskişehir tartományban, a 13. században.[6][8]

Naszreddin emlékének tisztelegve Eskişehirben minden évben megtartják a Nemzetközi Naszreddin Hodzsa Fesztivált július 5–10. között.[12]

Generációkon keresztül szájról szájra terjedtek Naszreddin történetei, melyek beépültek a török folklórba. Bár az anekdoták falusi környezetben játszódnak, moráljuk mégis időtlen. Némely régiók saját karaktereiket is létrehozták Naszreddin mintájára, máshol pedig a napi életbe is beépültek a történetek, több ezer található belőlük, az élet szinte minden szituációját lefedve.[13]

Naszreddin meséi[szerkesztés]

A Naszreddin-meséket az egész Közel-Keleten, Ázsia és Európa számos országában jól ismerik. Ha felületesen szemléljük őket, akkor egyszerű humoros történeteket, vicceket látunk, melyekkel az emberek teaházakban, kávézókban és kerti partikon szórakoztatják egymást. Naszreddin történeteiben a humor azonban csak egy réteget képez, alatta találjuk a történet morálját, ez alatt pedig a miszticizmus egy még mélyebb rétegét fedezhetjük fel.[14] A legrégebbi ismert Naszreddin-feljegyzés 1571-ből való.

Bulgáriában a Naszreddin név antagonistaként szerepel a vélhetően oszmán korban keletkezett történetekben, melyeknek főszereplője Hitar Petar.[15]

A művészetekben[szerkesztés]

Az orosz zeneszerző, Sosztakovics a 13. szimfónia című művében más hasonló humoros népi figurák mellett Naszreddinnek is emléket állít. A Jevgenyij Jevtusenko által írt szöveg pedig a humort, mint fegyvert mutatja be a tirannoszokkal szemben. Leonyid Szolovjov orosz író két regényben is feldolgozta élettörténetét: A csendháborító és Az elvarázsolt herceg számos nyelven megjelent, magyarra Illyés Gyula fordította őket.

Az irodalomban és színpadon magyarul[szerkesztés]

  • Naszreddin hodsa tréfái; török (kisázsiai) szövegét gyűjt., ford., jegyz. Kúnos Ignác; Akadémia, Bp., 1899 (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből)
  • Kúnos Ignác: A török hodzsa tréfái (MEK) Naszreddin mesternek, a Közel és Távol Keleten ismert bölcs és híres kisázsiai hodzsának csalafintaságai és mulatságos esetei; Kner, Gyoma, 1926; reprint: Terebess Kiadó, Budapest, 1996, ISBN 963-04-6689-9
  • Kúnos Ignác: Mosolygó napkelet: Hodzsastrófák, török tréfák; Budapest, Szőllősi, 1930
  • Mustafa Ruhi Sirin: A világot kinevető ember. Naszreddin Hodzsa tréfái versben; ford. Csáki Éva; Napkút Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-263-067-0
  • Történetek szúfi dervisekről és Naszreddin hodzsáról; ford. Haskó György; magánkiadás, Bp., 2019
  • Kürti Kovács Sándor: Történetek Naszreddin Hodzsáról, General Press Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-9648-30-2
  • Viorica Dinescu: Naszreddin Hodzsa, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1974, fordította Balogh József
  • Zdzislaw Nowak: Hol nincsenek legyek? – A bölcs Naszreddin Hodzsa kópéságai és logikai fejtörői, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Nemere István, ISBN 963-11-3655-8
  • Timur Zulfikarov: Naszreddin Hodzsa első szerelme, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1980, fordította Galvács Adél, ISBN 963-11-2073-2
  • Rakovszky József: Naszreddin Hodzsa meséi – Eredeti török forrás alapján, "Szózat" Irodalmi és Művészeti Klubok Országos Központja, Budapest, 1993
  • Leonyid Szolovjov: Az elvarázsolt herceg, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977
  • Leonyid Szolovjev-Viktor Vitkovics: A csendháborító – Naszreddin Hodzsa, Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Budapest, 1945

A csendháborító színpadon[szerkesztés]

  • Leonyid Szolovjev: Csendháborító. Naszreddin Hodzsa
  • Szolovjev–Vitkovics: Naszreddin kalandjai
  • A csendháborító (TV-játék), 1980, Naszreddin Hodzsa – Harsányi Gábor, zeneszerző: Ránki György

Diafilmen[szerkesztés]

Példák[szerkesztés]

A nap vagy a hold?[szerkesztés]

Azt kérdezik egyszer a hodzsától, hogy a napnak vehetni-e több hasznát, avagy a holdnak-e? Azt feleli a bölcs hodzsa: - Nappal kél fel a nap és így nem veszi az éjjelnek hasznát. A hold éjszaka kél fel és világossá teszi a mindenséget. Így hát a holdnak veszik több hasznát.[16]

Házat a mezőre[szerkesztés]

Panaszkodik egy ember a hodzsának, hogy sose lát napot a háza. - Hát a meződ lát-e napot? – kérdi tőle a hodzsa. - Persze hogy lát, – feleli az ember. - Akkor vitesd a mezőre a házad, – feleli a hodzsa.[16]

Tréfa a mecsetben[szerkesztés]

A mecsetbe várták a hodzsát, hogy elimádkozza az aznapi imádságokat. Jó kedvükben voltak a hívők és meg akarták tréfálni a hodzsát. - Ha majd beteszi ide a lábát és üdvözöl bennünket, ne köszönjünk neki vissza, – volt a közös megállapodásuk. – Vajon mit szól majd a hodzsa? Rövidesen meg is jön a hodzsa és amint köszönti a hívőit, senki se köszön neki vissza. Szétnéz közöttük és mintha nem is látná őket, így szól maga-magának: - Úgy látszik, hogy senki se jött ma a templomba, egymagamra maradtam, – szólt és magukra hagyta őket.[16]

Az íze ugyanaz[szerkesztés]

Amikor a szomszéd gyerekek meglátták, hogy Hodzsa a szamarán a szőlőhegyről közeledik, a szamár hátán két szőlővel teli kosárral, azonnal körbevették és kóstolót kértek tőle. Hodzsa kiemelt egy fürt szőlőt, lecsipkedte róla a szemeket és minden gyereknek adott egy szőlőszemet. „Olyan sok szőlőd van, de alig adsz belőle” – méltatlankodtak a gyerekek. „Semmi különbség, ha egy teli kosár szőlőd van, vagy csak egy szemed, mert az íze ugyanaz.” – válaszolta Hodzsa.[17]

UNESCO[szerkesztés]

Az UNESCO az 1996–97-es évet Nemzetközi Naszreddin Évnek nyilvánította.

Névváltozatok[szerkesztés]

Naszreddin nevének több változata is ismert, úgy mint Nasrudin, Nasr ud-Din, Nasredin, Naseeruddin, Nasruddin, Nasr Eddin, Nastradhin, Nasreddine, Nastratin, Nusrettin, Nasrettin és Nastradin.

Neve elé a különböző kultúrákban különböző címeket illesztettek: Hoxha, Khwaje, Hodja, Hojja, Hodscha, Hodža, Hoca, Hogea, Hodza.

Az arab nyelvű kultúrákban gyakran előzi meg nevét egyike az alábbiaknak: Djoha, Djuha, Dschuha, Giufà, Chotzas, Mullah, Mulla, "Molla, Maulana", Efendi, Ependi.

A szuahéli kultúrában a karakter neve Abunuwasi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ BNE authority file. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  2. ↑ Shah, 9. o.
  3. ↑ a b c The outrageous Wisdom of Nasruddin, Mullah Nasruddin, (LINK Archiválva 2007. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben); 2007. február 19.
  4. ↑ NASRUDDIN MULLA: THE SUFI JESTER, (LINK Archiválva 2008. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben); 2007. február 20.
  5. ↑ a b Mulla Nasruddin, (LINK Archiválva 2007. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben); 2007. február 20..
  6. ↑ a b NASRETTİN HOCA. Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 28.)
  7. ↑ TURKIC HERO - NASREDDIN HOJA. [2008. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
  8. ↑ a b Fiorentini, Gianpaolo. Nasreddin, una biografia possibile, Storie di Nasreddin [archivált változat]. Torino: Libreria Editrice Psiche (2004). ISBN 88-85142-71-0. Hozzáférés ideje: 2006. december 28. [archiválás ideje: 2018. december 26.] 
  9. ↑ Afanti de gu shi (A collection of the Uighur people's folktales as well as information about their customs and life styles) ISBN 957-691-004-8
  10. ↑ J.C. Yang, Xenophobes Guide to the Chinese, Oval Books, ISBN 1-902825-22-5
  11. ↑ "The Effendi And The Pregnant Pot - Uygur Tales from China"; New World Press; Beijing, China
  12. ↑ Akşehir's International Nasreddin Hoca Festival and Aviation Festival - Turkish Daily News Jun 27, 2005. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 6.)
  13. ↑ Rodney Ohebsion, A Collection of Wisdom, Immediex Publishing (2004), ISBN 1-932968-19-9.
  14. ↑ Idris Shah, The Sufis, W.H. Allen (1964) ISBN 0-385-07966-4
  15. ↑ Хитър Петър, „Ravasz Péter” lásd bolgár wikipédia
  16. ↑ a b c mesék naszreddin Hodzsától. [2008. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 10.)
  17. ↑ A szőlőskertek meséiből. [2008. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 7.)

Források[szerkesztés]

  • Idries Shah, The Exploits of the Incomparable Mulla Nasrudin / The Subtleties of the Inimitable Mulla Nasrudin, Octagon Press (2003), p. ix, ISBN 978-0-86304-086-3.

További információk[szerkesztés]

Az angol Wikikönyvekben
további információk találhatók
Naszreddin témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Naszreddin&oldid=26560613”