Naszreddin
Naszreddin (perzsa: ملا نصرالدین, arab: جحا ford.: Joĥa ,نصرالدين „a hit győzelme”; török: Nasreddin Hoca, kazak: кожа насыр (kozsa Naszir), bosnyák: Nasrudin hodža) egy szúfi hodzsa (tanító) volt a 13. században, valahol Irán területén,[1] a szeldzsukok uralkodása idején.[2] Sok közel-keleti és közép-ázsiai nép vallja magáénak a Naszreddin történeteket,[3] például az afgánok[4], az irániak[2] a törökök[2] f>[4][5][6] és az üzbégek.[7] Nevét a különböző nyelveken különféleképpen írják, és általában kapcsolódik hozzá a hodzsa (tanító, mester; tiszteletre méltó férfi, aki járt Mekkában), mulla (vallási kérdésekben jártas egyházi személy) vagy efendi (úr) megszólítás. Kínában Afanti néven, az ujgur törzs népi hőseként ismerik.[8][9][10]
Naszreddin történetei humorosak, és általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot fogalmaznak meg, gyakran nagyon ellentmondásos, sokszor abszurd formában.
Tartalomjegyzék |
Naszreddin eredete és hagyatéka [szerkesztés]
Mivel Naszreddint több nép is sajátjának érzi, születésének helyéről is vitatkoznak. Az egyik legenda szerint a hodzsa Anatóliában született, a sivrihisari Hortu falucskában, Eskişehir tartományban, a 13. században.[5][7]
Naszreddin emlékének tisztelegve Akşehirben minden évben megtartják a Nemzetközi Naszreddin Hodzsa Fesztivált július 5-10. között.[11]
Generációkon keresztül szájról szájra terjedtek Naszreddin történetei, melyek beépültek a török folklórba. Bár az anekdoták falusi környezetben játszódnak, moráljuk mégis időtlen. Némely régiók saját karaktereiket is létrehozták Naszreddin mintájára, máshol pedig a napi életbe is beépültek a történetek, több ezer található belőlük, az élet szinte minden szituációját lefedve.[12]
Naszreddin meséi [szerkesztés]
A Naszreddin-meséket az egész Közel-Keleten, Ázsia és Európa számos országában jól ismerik. Ha felületesen szemléljük őket, akkor egyszerű humoros történeteket, vicceket látunk, melyekkel az emberek teaházakban, kávézókban és kerti partikon szórakoztatják egymást. Naszreddin történeteiben a humor azonban csak egy réteget képez, alatta találjuk a történet morálját, ez alatt pedig a miszticizmus egy még mélyebb rétegét fedezhetjük fel.[13] A legrégebbi ismert Naszreddin-feljegyzés 1571-ből való.
Bulgáriában a Naszreddin név antagonistaként szerepel a vélhetően oszmán korban keletkezett történetekben, melyeknek főszereplője Hitar Petar.[14]
A művészetekben [szerkesztés]
Az orosz zeneszerző, Sosztakovics a 13. szimfónia című művében más hasonló humoros népi figurák mellett Naszreddinnek is emléket állít. A Jevgenyij Jevtusenkó által írt szöveg pedig a humort, mint fegyvert mutatja be a tirannoszokkal szemben. Leonyid Szolovjov orosz író két regényben is feldolgozta élettörténetét: A csendháborító és Az elvarázsolt herceg számos nyelven megjelent, magyarra Illyés Gyula fordította őket.
Példák [szerkesztés]
A nap vagy a hold? [szerkesztés]
Azt kérdezik egyszer a hodzsától, hogy a napnak vehetni-e több hasznát, avagy a holdnak-e? Azt feleli a bölcs hodzsa: - Nappal kél fel a nap és így nem veszi az éjjelnek hasznát. A hold éjszaka kél fel és világossá teszi a mindenséget. Így hát a holdnak veszik több hasznát.[15]
Házat a mezőre [szerkesztés]
Panaszkodik egy ember a hodzsának, hogy sose lát napot a háza. - Hát a meződ lát-e napot? - kérdi tőle a hodzsa. - Persze hogy lát, - feleli az ember. - Akkor vitesd a mezőre a házad, - feleli a hodzsa.[15]
Tréfa a mecsetben [szerkesztés]
A mecsetbe várták a hodzsát, hogy elimádkozza az aznapi imádságokat. Jó kedvükben voltak a hívők és meg akarták tréfálni a hodzsát. - Ha majd beteszi ide a lábát és üdvözöl bennünket, ne köszönjünk neki vissza, - volt a közös megállapodásuk. - Vajon mit szól majd a hodzsa? Rövidesen meg is jön a hodzsa és amint köszönti a hívőit, senki se köszön neki vissza. Szétnéz közöttük és mintha nem is látná őket, így szól maga-magának: - Úgy látszik, hogy senki se jött ma a templomba, egymagamra maradtam, - szólt és magukra hagyta őket.[15]
Az íze ugyanaz [szerkesztés]
Amikor a szomszéd gyerekek meglátták, hogy Hodzsa a szamarán a szőlőhegyről közeledik, a szamár hátán két szőlővel teli kosárral, azonnal körbevették és kostolót kértek tőle. Hodzsa kiemelt egy fürt szőlőt, lecsipkedte róla a szemeket és minden gyereknek adott egy szőlőszemet. „Olyan sok szőlőd van, de alig adsz belőle” – méltatlankodtak a gyerekek. „Semmi különbség ha egy teli kosár szőlőd van, vagy csak egy szemed, mert az íze ugyanaz.” – válaszolta Hodzsa.[16]
UNESCO [szerkesztés]
Az UNESCO az 1996-97-es évet Nemzetközi Naszreddin Évnek nyilvánította.
Névváltozatok [szerkesztés]
Naszreddin nevének több változata is ismert, úgy mint Nasrudin, Nasr ud-Din, Nasredin, Naseeruddin, Nasruddin, Nasr Eddin, Nastradhin, Nasreddine, Nastratin, Nusrettin, Nasrettin és Nastradin.
Neve elé a különböző kultúrákban különböző címeket illesztettek: Hoxha, Khwaje, Hodja, Hojja,Hodscha, Hodža, Hoca, Hogea, Hodza.
Az arab nyelvű kultúrákban gyakran előzi meg nevét egyike az alábbiaknak: Djoha, Djuha, Dschuha, Giufà, Chotzas, Mullah, Mulla, "Molla, Maulana", Efendi, Ependi.
A szuahéli kultúrában a karakter neve Abunuwasi.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Idries Shah, The Exploits of the Incomparable Mulla Nasrudin / The Subtleties of the Inimitable Mulla Nasrudin, Octagon Press (2003), p. ix, ISBN 978-0-86304-086-3.
- ^ a b c The outrageous Wisdom of Nasruddin, Mullah Nasruddin, (LINK); 2007. február 19.
- ↑ NASRUDDIN MULLA: THE SUFI JESTER, (LINK); 2007. február 20.
- ^ a b Mulla Nasruddin, (LINK); 2007. február 20..
- ^ a b NASRETTİN HOCA. Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2006. december 28.)
- ↑ TURKIC HERO - NASREDDIN HOJA
- ^ a b Fiorentini, Gianpaolo. Nasreddin, una biografia possibile, Storie di Nasreddin. Torino: Libreria Editrice Psiche. ISBN 88-85142-71-0 (2004). Hozzáférés ideje: 2006. december 28.
- ↑ Afanti de gu shi (A collection of the Uighur people's folktales as well as information about their customs and life styles) ISBN 957-691-004-8
- ↑ J.C. Yang, Xenophobes Guide to the Chinese, Oval Books, ISBN 1-902825-22-5
- ↑ "The Effendi And The Pregnant Pot - Uygur Tales from China"; New World Press; Beijing, China
- ↑ Akşehir's International Nasreddin Hoca Festival and Aviation Festival - Turkish Daily News Jun 27, 2005
- ↑ Rodney Ohebsion, A Collection of Wisdom, Immediex Publishing (2004), ISBN 1-932968-19-9.
- ↑ Idris Shah, The Sufis, W.H. Allen (1964) ISBN 0-385-07966-4
- ↑ Хитър Петър, „Ravasz Péter” lásd bolgár wikipédia
- ^ a b c mesék naszreddin Hodzsától
- ↑ A szőlőskertek meséiből
