Nagy Gyula (színművész, 1872–1951)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2019. január 6., 11:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életútja)
Ez a szócikk az 1872-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Gyula (egyértelműsítő lap).
Nagy Gyula
Életrajzi adatok
Született1872. január 15.[1]
Szeged[1]
Elhunyt1951. október 19.
Kerepes
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagy Gyula, Nagy Gyula Ákos (Szeged, 1872. január 15.[2] – Kerepes, 1951. október 19.)[3] színész.

Életútja

Dalnoki Nagy Imre (1837–1916) és Greskovics Fanni (Franciska) színész szülők gyermeke.[4] 15 éves volt, amikor elszökött otthonról és gya­log indult útnak Budapestre nagybátyjához, Bercsényi Bé­lához, Budapestre, akinek segítségével Veszprémbe ment, ahol a Hubay—Hevesi-féle színtársulathoz csatlakozott. Később Balassa Károly, Báródy Károly és Károlyi Lajos társulatában játszott. Húszéves volt, amikor Miskolcra szerződött Halmai Imre társulatához. Ezután be kellett vonulnia katonának, később újra Halmaynál szerepelt hét évig. Ezt követően Gyulán, Orosházán, Békéscsabán, Nagybecskereken, Nagykikindán, Nagyka­nizsán, Szombathelyen, Kőszegen, Szarva­son, Szentesen játszott. 1898. augusztus 1-jén Békésen házasságot kötött a nála hat évvel fiatalabb, simontornyai születésű Ujvári Rozáliával.[5] 1900-ban szerződött Feld Zsigmondhoz, majd Debrecenbe ment Komjáthy János hét évre. 1905. június 16-án vendégként lépett színpadra a Nemzeti Színházban, az Egyenlőségben Lord Loan szerepében. 1907-ben a Nép­színház-Vígopera tagja volt; majd egy év múlva dr. Far­kas Ferencnél játszott vidéken. 1909-ben Kolozsvárra került, ugyanitt ünnepelte 25 éves jublieumát 1912. szeptember 10-én. 1923-ban a Re­naissance Színház, 1927-ben a Belvárosi Színház tagja lett. 1927 júliusában a Színházi Élet 500 pengő jutalomban részesítette mint kiváló epizódistát. 1928. szeptember 1-jétől a Vígszínház tagja volt. Később nem rendelkezett állandó szerződéssel, az 1935–36-os évadig szerepelt a neve a szerződés nélküli színészek névsorában. Felesége 1938. április 7-én halt meg agyvérzés következtében.[6] Nagy Gyula 13 évvel élte őt túl, elhunyt Kerepesen 1951. október 19-én délután 2 órakor szintén agyvérzés következtében. Testvére Nagy Dezső színész.

Fontosabb színházi szerepei

  • Lord Loan (Barrie: Egyenlőség)
  • Yoshikawa Toyu (Lengyel M.: Tájfun)
  • Főkapitány (Nagy S.: Zörög a haraszt)

Filmjei

  • Cox és Box (1912)
  • Sárga csikó (1913) – kántor
  • A tolonc (1914) – Kontra Fridolin
  • A kölcsönkért csecsemők (1914) – Kálmán, Aladár főnöke
  • A börzekirály (1915)
  • Leányfurfang (1915)
  • Jó éjt, Muki! (1915)
  • Liliomfi (1915)
  • Az alvajáró (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • Méltóságos rabasszony (1916)
  • A dolovai nábob leánya (1916)
  • Ártatlan vagyok (1916)
  • Az egymillió fontos bankó (1916)
  • A gyónás szentsége (1916)
  • Petőfi dalciklus (1916)
  • A tanítónő (1917)
  • Ciklámen (1917)
  • A névtelen asszony (1917) – Perisard
  • A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) – Kántor
  • Gyurkovics leányok (1917) – Jankó, lakáj
  • Sergius Panin (1917) – La Brede
  • Hotel Imperial (1917) – Anton, szálloda szolga
  • Falusi madonna (1918)
  • Palika (1918) Palika apja
  • A kancsuka hazájában (1918) – 1. orvos
  • Mozitündér (1919) – Clutterbuch, a húskonzerv tröszt elnöke
  • A világrém (1920)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagy_Gyula_(színművész,_1872–1951)&oldid=20855676”