Nadler Herbert
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. – 1951. június 7.) magyar vadászati szakíró.
Apja gyógyszer-nagykereskedő volt. Az érettségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol két évig festeni tanult. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a Vas megyei Bögötén a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok feloszlásakor végkielégítést kapott. 1929-től a budapesti Állatkert igazgatója volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadászati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott trófeabírálati képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A II. világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.
Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben magyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló munkája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.
Irodalmi mûvei: Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon (1926), Vadásznapok, vadászévek (1937), A Bakonyból a Kárpátokba (kiadatlan). Munkáit külföldön is kiadták.
[szerkesztés] További irodalom
- Nadler Herbert Állat- és Növénytárunk új igazgatója. A természet, 1929. (25. évf.) 15-16. sz. p. 143-144.
