Mircse
| Mércse (Мирча) | |
 | |
| Buszmegálló Mércsén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Nagybereznai járás |
| Község | Bercsényifalva-Kisberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1551 |
| Irányítószám | 89040 |
| Körzethívószám | (+380) 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 674 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 119,68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 209 m |
| Terület | 4,186 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 42″, k. h. 22° 28′ 02″48.828333°N 22.467222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 42″, k. h. 22° 28′ 02″48.828333°N 22.467222°E | |
 Mércse
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mércse témájú médiaállományokat. | |
Mércse (ukránul Мирча [Mircsa]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagybereznai járásban.
Fekvése
Nagybereznától délre, Kisberezna és Bercsényifalva közt fekvő település.
Nevének eredete
Neve személynév eredetű, a Mircse személynévből keletkezett magyar névadással. Mai nevét az 1903-as helységnévrendezéskor hagyták jóvá.
Története
A település a 16. században keletkezett. Nevét az oklevelek 1551-ben említették először Merche néven. 1739-ben Mércse, 1768-ban Mircse, 1800 körül Merse, 1851-ben Mircse, 1913-ban Mércse néven írták. 1910-ben 501 lakosából 4 magyar, 38 német, 439 ruszin volt. Ebből 26 római katolikus, 437 görögkatolikus, 38 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Ezután Csehszlovákiához csatolták. 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a Szovjetunióhoz, 1991-től pedig Ukrajnához.
Közlekedés
A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
