MoLaRi
| Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer | |
| MoLaRi, MOLARI | |
| Cím | (országos) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 2006–2014 |
| Megnyitás | 2014. szeptember 1. |
| Építési költség | 10 milliárd Ft |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | katasztrófavédelem (polgári védelem, vegyvédelem), lakossági tájékoztatás |
| Tulajdonos | Magyar Állam (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer, röviden MoLaRi (vagy MOLARI)[1] egy polgári védelmi, ezen belül alapvetően vegyvédelmi megfigyelő- (idegen szóval monitoring), riasztó- és tájékoztató-rendszer, amely a Magyarország területén található, az Európai Uniós 96/82/EK („Seveso II”) vegyiparbiztonsági irányelv[2] hatálya alá tartozó, veszélyesnek minősített vegyi üzemek, illetve telephelyek környezetében lett kialakítva 2006[3][4][5] és 2014[5] között. A rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) telepítette és üzemelteti.[4]
A MoLaRi 9 vármegyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala), valamint Budapest 8 kerületében (IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX.) összesen 20 vegyipari jellegű létesítmény környezetét felügyeli,[1][4][6] és országosan körülbelül 500 ezer embert tud közvetlenül riasztani és tájékoztatni egy súlyos vegyipari baleset esetén.[3][7] Teljes egészében 2014 szeptemberére készült el, csak ekkor épült ki ugyanis a budapesti hálózat, amelyet szeptember 1-én, délelőtt 11 órakor nyilvánosan tesztelt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI).[1] Teljes kivitelezési költsége 10 milliárd forint volt,[3] ennek egy része európai uniós támogatásból származott.[8]
A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében épült ki a MoLaRi-tól függetlenül üzembe helyezhető LTRR - Lakossági Tájékoztató és Riasztó Rendszer. Ez veszély esetén 227 darab szirénán keresztül továbbított riasztó jelzésekkel értesíti, valamint élőbeszéd formájában tájékoztatja a környékbeli települések lakosságát.[9]
Működési elv[szerkesztés]
A MoLaRi országos hálózata különféle érzékelőkből, vegyi és meteorológiai szenzorokból („monitoring végpontok”), valamint lakosságtájékoztató berendezésekből („riasztó végpontok”) áll.[6][8] Ezek a veszélyesnek számító vegyi üzemek, telephelyek környezetében helyezkednek el, és egyrészt érzékelik, elemzik egy esetleges baleset (vagy szabotázs, terrorakció stb.) következtében a levegőbe kerülő veszélyes anyagokat, követik ezek terjedési útvonalát, továbbá jelentenek a megyei és országos MoLaRi központok felé, másrészt riasztják és élőszóban utasítják a lakosság azon részét, amelyet a veszélyes anyagok fenyegethetnek.[1][5][8]
A rendszer mérőállomásai képesek mérni a levegőbe került veszélyes vegyi anyagok koncentrációját, illetve a szélirányt, a szélsebességet, és a hőmérsékletet, amelyek lehetővé teszik gázfelhők terjedésének előrejelzését.[3] A riasztás hangja maga nagyon hasonló a hidegháború idején használt légoltalmi („légvédelmi”) szirénák jellegzetes hangjához.
A MoLaRi kifogástalan működőképességét rendszeres tesztek hivatottak ellenőrizni, ezért 2014. szeptember 1-jétől kezdve Budapesten is minden hónap első hétfőjén próbariasztások zajlanak, kivéve, ha az adott napon nemzeti vagy egyházi ünnep van, ilyenkor a próba a következő hétfőre tolódik.[1] Azonban csak az első budapesti próbariasztás volt teljes intenzitású, minden további próba csökkentett intenzitással zajlik. A tesztriasztások a többször elhangzó „Figyelem, ez próba!” mondattal kezdődnek, illetve a többször elhangzó „A próbának vége!” mondattal fejeződnek be, ha ez nem történik meg, akkor a riasztás valós, és a rendszer élőszóban ad utasításokat a lakosságnak.[1]
Kiépítés[szerkesztés]
A MoLaRi kiépítése 2006-ban kezdődött meg[3] Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, öt veszélyesnek minősített helyszín környezetében.[8] Itt hét településen épült ki a rendszer: Berentén, Kazincbarcikán, Oszláron, Sajóbábonyban, Sajószentpéteren, Tiszapalkonyán és Tiszaújvárosban.[8] Ez összesen mintegy 1,5 milliárd forintba került, amely összeg európai uniós támogatásból származott.[8]
2007-ben 7 milliárd forintos összköltséget említett Kohánka István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője,[8] Rétközi Ferenc, az Igazgatóság vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a rendszer teljes kiépítése 2012-ben fejeződhet be, és Budapesten kívül nyolc megyére kiterjedően, 20 veszélyes helyszínt fog felügyelni.[8]
A rendszer első, a lakosok számára is észlelhető, úgynevezett „morgatópróbája” 2007. március 26-án volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.[8] A szirénaszón kívül tesztelésre került a rendszer lakossági tájékoztató (hangosbeszélő) funkciója is.
A MoLaRi több telepítési ütem és a helyi, valamint megyei katasztrófavédelmi tervekbe való integrálás után végül 2014 szeptemberére lett teljes, a budapesti hálózat kiépítésével és nyilvános próbájával, amely szeptember 1-én, délelőtt 11 órakor indult meg.[1] Teljes kivitelezési költsége 10 milliárd forint lett,[3] amelyből 3 milliárd forint a budapesti alrendszer költsége.[7]
Helyszínek[szerkesztés]
Országosan[szerkesztés]
A MoLaRi országosan 321 monitoring és 576 riasztó végpontból állt 2014 szeptemberében.[6]
Az alábbi táblázat nem csak a felügyelt helyszíneket, hanem a MoLaRi központokat is tartalmazza a teljesség kedvéért. Az adatok forrásai: Origo,[1] ZETApress,[6] Védelem Online,[4] Medical Online[5]
Budapesten[szerkesztés]
A MoLaRi budapesti része a IV., a IX., a X., a XIII., a XIV., a XV., a XVI. és a XIX. kerületben körülbelül 190 ezer embert képes riasztani és tájékoztatni a környezetükben bekövetkező veszélyes vegyi baleset esetén.[1]
A fővárosban három helyszín környezetében került telepítésre összesen 52 db monitoring végpont és 317 darab riasztási végpont, ezek a következőek:[1][5][6]
- Egis gyógyszergyár (X. kerület, Keresztúri út 30-38.)
- Richter Gedeon gyógyszergyár (X. kerület, Gyömrői út 19-21.)
- Sanofi (egykori Chinoin) gyógyszergyár (IV. kerület, Tó utca 1-5.)
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j Origo – Szirénaszót hallunk majd, de még nem kell menekülni
- ↑ European Commission – Chemical Accidents (Seveso I, II and III) – Prevention, Preparedness and Response (angolul)
- ↑ a b c d e f Híradó.hu/MTI – Új riasztó-tájékoztató rendszer a fővárosban
- ↑ a b c d VÉDELEM Online – Mi a MOLARI rendszer és hol épül?
- ↑ a b c d e Medical Online – MoLaRi riaszthat a gyógyszergyárak körül
- ↑ a b c d e ZETApress – MoLaRi szeptembertől Pesten is
- ↑ a b Budapest Portál (budapest.hu) – Budapesten is elindul a MoLaRi vegyvédelmi riasztórendszer
- ↑ a b c d e f g h i MűszakiFórum – Monitoring Lakossági Riasztórendszer elsőként Borsodban
- ↑ https://tolna.katasztrofavedelem.hu/33291/tajekoztato-riaszto-rendszerek
Lásd még[szerkesztés]
Külső linkek[szerkesztés]
- Budapest Video (budapestvideo.hu) – MoLaRi – rövid bemutatóvideó a MoLaRiról a budapesti alrendszer átadása kapcsán