Mikla Pál
| Mikla Pál | |
| Született | 1883. június 29. Léva |
| Elhunyt | 1945. április 19. Gyömrő (61 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | szlovák |
| Foglalkozása | római katolikus pap |
| Tisztsége | plébános |
| Halál oka | politikai gyilkosság |
| Sírhelye | Páduai Szent Antal-templom (Ecser) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mikla Pál (Léva, 1883. június 29. – Gyömrő, 1945. április 19.) római katolikus pap, plébános, a Gyömrő környéki gyilkosságok egyik áldozata.
Élete
[szerkesztés]A felvidéki Léván, apai ágon szlovák családban szuletett. Középiskoláit szülőhelyén, a teológiát pedig a Borromei Szent Károlyról nevezett Hittudományi Főiskola és Szemináriumban, Vácott végezte. 1906. június 29-én szentelték pappá. Volt káplán Nándorban, Lajosmizsén, Mácsán,[1] Lőrincin (ekkor Nógrád vm.)[2] 1925-től ecseri plébános volt, majd 1927-től (csak ez évtől rendelkezésre álló forrás szerint) plébánossága mellett az Országos Gyermekvédő Liga ecseri szeretetházának római katolikus lelkésze is.[3] (Ecsert akkoriban még főként szlovákok lakták, így nyelvtudásának jó hasznát vette.) 1933. január 8-án mint volt ecseri plébánost, Mezőtúron iktatták be új hivatalába az eltávozott Hanutz Zoltán esperes-plébános helyébe.[4]
Több más egyházközség plébánosi tisztségének betöltése után a második világháború időszakában ismét Ecserre helyezték, amikor is a németek a Páduai Szent Antal-templom plébániája pincéjébe telefonközpontot telepítettek, 1944. december 8-án hatóságilag eltávolították a paplakból. Budapest ostroma alatt unokahúgának budai lakásán talált menedéket, majd a szovjetek elhurcolták a budafoki plébániára. Onnan kiszabadulva, 1945. március 18-án gyalog indult vissza Ecserre, ahová március 20-án érkezett meg. A plébániára ekkor már szovjetek szállásolták be magukat. Egyes források szerint már aznap Gyömrőre idézték, és vitték be igazoltatás céljából (innen már többé élve nem került haza).[5] Más forrás szerint március 22-én déli 11 és 12 óra körül hívatták be a községházára, ahol a helyi rendőrök többedmagával letartóztatták, és átkísérték Gyömrőre „kihallgatásra”.
Sztancsik Józsefné 2009. decemberi visszaemlékezése szerint, előző este náluk volt vendégségben, amikor a háziak kérték, hogy ne jelenjen meg másnap az idézésre, mert a kommunisták közreműködésével emberek tűntek el akkoriban a környékről. A plébános erre azt válaszolta, hogy nem megy el, mert nem követett el semmit, és ecseri hívei mellett akar maradni.
Cser Józsefnek – Mikla utódának – a püspök számára küldött jelentéséből kiderül, hogy Mikla letartóztatása nem a falubeliek feljelentésére történt. A cél a lakosság megfélemlítése volt, ezért gyűjtötték be és vitték el a falu prominensnek számító lakóit (földbirtokosokat, tisztviselőket, a jegyzőt és Mikla Pálon kívül a református lelkészt is), közel 20 embert, és megverték őket. Elhurcolták a nemzeti bizottság két helybeli tagját is, akik szót emeltek az önkény meg a garázdálkodás ellen, és mindegyiküket súlyosan megverték. A megaláztatás része volt a testi bántalmazáson kívül, hogy Mikla Pált néhány nap elteltével átvitték Maglódra, ahol aknát szedettek és WC-t is takaríttattak vele. A cél az elpusztítása volt, így a fogdában a csupasz földön hálatták. (Cser József plébános – a visszaemlékezések szerint – kétszer is küldött neki takarót, mert amikor Maglódról Gombára vitték át, annyira legyengült, hogy a pokrócot sem bírta vinni.)
A Váci Egyházmegye 1945. október 21-i hivatalos közleménye szerint május hó folyamán történt a gyilkosság.[5] Mikla Pált és három társát Gyömrőről a Gomba felé vezető út mellett húzódó erdő szélére kísérték. Favágók látták a négy civil ruhás, fegyveres férfit, amint a négy megtört foglyot kísérték az erdei úton. Egyikük Mikla Pál lehetett, mert reverenda volt rajta, 62 éves volt, de 80 évesnek nézett ki. A rendőrök foglyaikat az erdőben lévő árokhoz kísérték, ruháikat levetették velük, és hátulról agyonlőtték őket – exhumálása után Mikla Pál koponyáján öt puskalövést találtak[5] – majd a gyilkosok a szántáson át visszamentek a faluba, hónuk alatt áldozataik ruháival.
Egy ecseri vonatra várakozó szemtanú még életben látta Mikla plébánost közvetlenül a meggyilkolása előtt a mendei vasútállomás közelében az állomással szemközt épülő elhagyatott házban. A jajgatásra lett figyelmes, és ekkor látta, amint visszaemlékezésében elmondta:
„Arra nem emlékszem, hogy reverendában vagy ún. papi civil ruhában volt-e. A feje véres volt és a ruhája is és szerintem a szemét is kiszúrták. Egy helyben állt széttárt karokkal és jajgatott. Közben két ecseri kommunista megjelent, megragadott és azt mondták »téged is bevágunk, ha nem mész innen!«”
A pap holttestét szeptember 25-én találták meg az erdőben, s unokahúga azonosította. Addigra lábait a kutyák lerágták.
Emlékezete
[szerkesztés]Mikla Pál sírját és emlékét az ecseriek hűen ápolják. Nevét a második világháborús emlékmű polgári áldozatai között találjuk a temploma melletti parkban. Utcát is neveztek el róla a településen a kommunizmus bukása után.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Havi közlöny az elméleti és gyakorlati lelkipásztorság köréből. Havi Közlöny, 1907. március 1. 3. szám
- ↑ Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Első rész: Az intézmények története (Vác, 1915). A főesperességek, esperesi kerületek, plébániák, lelkészségek és káplánságok sorozata és a lelkészkedő papság nevei. III. Csongrádi főesperesség. 435. o.
- ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára - 38. évfolyam, 1927. M. kir. Igazságügy-minisztérium, 301. o.
- ↑ Nemzeti Jövőnk, 1933-01-12, 4. szám, 2. o.
- ↑ a b c A múltat be kell vallani. Meggyilkolt katolikus papok. Új Ember, 1991-06-30. 26. 2243. szám.
Források
[szerkesztés]- Megemlékezés a 70 éve vértanúhalált halt Mikla Pál ecseri plébánosról ecser.hu
- Ecser plébánia Váci egyházmegye sematizmus.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I. Az esztergomi, győri, pécsi, székesfehérvári, szombathelyi, váci, veszprémi, munkácsi (gk.), eperjesi (gk.), hajdúdorogi (gk.) egyházmegyék üldözött papjai. Abaliget, Lámpás Kiadó, 1992