Metonímia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A metonímia (görögül névcsere) szókép (tropus), amely a névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel. Stílushatása a két jelentés közti kapcsolaton alapszik. A köznyelv is gyakran él vele és gyakori az irodalmi alkotásokban is, főként a költészetben, de mint módszert alkalmazzák más művészetekben is, például a szobrászatban, a festészetben vagy a filmművészetben.

Alfaja a szinekdoché, amely a rész-egész viszonyt aknázza ki a névátvitelben.

A metonímia szó a "túl" (itt: "megváltozott") jelentésű görög μετά- szóból ered, amelyhez a "név" jelentésű ὄνυμα szóból származó ωνυμία toldalék kapcsolódik.

A kognitív nyelvészetben a metonímia a megismerés egyik alapvető fajtája, amelyben egy egyedi jellegzetesség valamely komplexebb létezőt helyettesít.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névcsere térbeli kapcsolat alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hollywood újabb szenzációs alkotása (= az amerikai filmipar újabb szenzációs alkotása)
  • a City tiltakozik a lisszaboni szerződés módosítása ellen (= a brit pénzügyi körök tiltakoznak a lisszaboni szerződés módosítása ellen)
  • a Kreml felfüggesztette a tárgyalásokat (= Oroszország kormánya felfüggesztette a tárgyalásokat)
  • ötös asztal fizet (= az ötös asztalnál ülő vendégek fizetnek)
  • Tisztelt ház! (= Tisztelt országgyűlés!)
  • „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:” (= elcsendesedtek a ház lakói, de nincs nyugalmuk) (Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka)
  • Európa csendes” (= az európai népek csendesek) (Petőfi Sándor: Európa csendes, ujra csendes...)

Névcsere időbeli kapcsolat alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A XIX. század nagyot alkotott. (= A XIX. századi emberek nagyot alkottak.)
  • „Völgyben űl a gyáva kor” (= Völgyben húzódnak meg a mai emberek) (Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala)

Névcsere anyagbeli kapcsolat alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • acélt ragad (= kardot ragad)
  • Nincs egy vasam sem. (= Nincs egy fillérem sem.)
  • betört az üveg (= betört az ablak)

Névcsere ok-okozati kapcsolat alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „Mért fáj neked az égő élet?” (=Mért fáj neked az égő búza) (Ady Endre: A grófi szérűn)
  • jó tollú író (= jól dolgozó író)
  • ügyfélszolgálati dolgozók egymásnak: ott jön megint egy probléma (= ott jön megint egy panaszos ügyfél)
  • sajtó (= újságok, média, hírközlés)
  • „Ötszáz halál megyen háta után ennek” (= Ötszáz bátor vitéz megyen háta után ennek) (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)

Névcsere rész-egész viszony alapján (synecdoche)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Debrecen nyert három-kettővel. (= A debreceni labdarúgócsapat nyert három-kettővel.)
  • fejszével esett neki az erdőnek (= fejszével esett neki a fának)
  • négy éhes szájat kell etetnem (= négy éhes gyereket kell eltartanom)

Névcsere elvontabb kapcsolat alapján (metalepszis)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mennem kell, hogy holnap aranyat leljek. (= Mennem kell lefeküdni, hogy holnap korán tudjak kelni)

Névcsere oda nem illő, hibás, zavart keltő szóra (katakrézis, képzavar)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jómagam is a médiumokból értesültem. (= Jómagam is a médiából értesültem)