Meteorit
A meteorit a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld (vagy egy másik égitest, például a Hold, a Mars stb.) felszínével való ütközéskor nem semmisül meg. Amíg az űrben mozog, meteoroidnak nevezzük. Amikor belép a légkörbe, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik és fényt bocsát ki, tűzgolyót létrehozva, melyet meteornak vagy hullócsillagnak hívunk. Bolidának a Földnek ütköző földönkívüli testet, vagy olyan tűzgolyó-jellegű meteort nevezünk, amely kiemelkedő fényjelenséggel jár, függetlenül attól, hogy végül eléri-e a felszínt.
Általánosabban a meteorit egy olyan objektum bármely égitest felszínén, amely az űr más részéből érkezett. Találtak már meteoritot a Holdon és a Marson is.
A meteoritokat mindig a megtalálás helyéről nevezik el, általában egy közeli városról vagy földrajzi jellegzetességről. Ha egy helyen több meteoritot is találnak, a nevet egy szám vagy betű követheti (például Allan Hills 84001 vagy Dimmitt (b).)
A meteoritokat hagyományosan három bővebb kategóriába sorolják: a kőmeteoritok szikladarabok, melyek főleg szilikát ásványokból állnak; a vasmeteoritok főképp vas-nikkel alapúak; míg a kő-vas meteoritok számottevő mértékben tartalmaznak mind fémes, mind köves anyagokat. A modern osztályozási módszerek a meteoritokat a struktúrájuk, kémiai és izotópösszetételük és ásványtani szempontok szerint csoportosítják.
Valószínűleg léteznek üstökösökből származó jégmeteoritok is, de mivel ezek azonnal vagy még a légkörben elolvadnak, ilyet a Földön nem ismerhetünk.
A földön kívülről származó kőzetdarabok csoportosítása
- hullások (falls)
- a felszínen megtaláltak (finds)
- párok (azonos eredetű töredékek)
- antarktiszi meteoritok (jégsivatag eredetűek)
- (forró sivatagi eredetűek)
A meteoritok élettörténete
Meghatározható, hogy a meteoritok kőzetanyaga mikor keletkezett (magmás eredet esetén) (radioaktív kormeghatározással; ignious age), mikor csapódott ki az anyaégitestből (radioaktív kormeghatározással; shock age), mennyi időt töltött a világűrben (kozmikus sugárzásból; cosmic ray exposure age) és hogy mennyi időt tölthetett a Földön (terrestrial age). Ebből összeállítható az egyes meteoritok "élettörténete".
A lezuhanás jelensége
A legtöbb meteoroid a Föld légkörébe érve széthullik. Bár becslések szerint évente 500 darab eléri a felszínt, melyek mérete jellemzően egy üveggolyó és egy kosárlabda nagysága közé esik, ezek közül alig 5-6 példányt találnak meg és válik ismertté a tudósok számára. Kevés olyan meteorit van, amely elég nagy ahhoz, hogy becsapódási krátert hozzon létre. Ehelyett szabadesésben érkeznek a felszínre és legfeljebb egy kis lyukat ütnek. Ezen felül a lezuhanó meteoritok már okoztak kárt vagyontárgyakban, állatállományban, sőt emberben is.
Nagyon nagy meteoritok a kozmikus sebességük jelentős hányadának megtartásával csapódhatnak a földbe, ezzel nagy sebességű becsapódási krátereket létrehozva. A kráter típusa függ a mérettől, az összetételtől, a széthullás mértékétől és a becsapódás szögétől. Az ilyen ütközések ereje széles körű pusztítást képes előidézni. A leggyakoribb nagy sebességű becsapódásokat a Földön vasmeteoritok okozzák, mert ezek tudnak a legnagyobb eséllyel széthullás nélkül áthatolni a légkörön.
Meteorit-hullások statisztikája
Mintegy 30-szor annyi meteoritot találnak, mint amennyi hullások megfigyelésével és az az utáni begyűjtéssel jut el a tudományos gyűjteményekbe. Ennek több oka van. Néhány meteoritot könnyebb megtalálni, míg másokat nehezebb. Néhányat az erózió gyorsan felismerhetetlenné tesz. A vasmeteoritokat azonban sokkal könnyebb felismerni, mint a többit, mert fémvas nem fordul elő másként a természetben, mint meteoritként. Amikor hullás történik és egy egész meteorit-gyűjteményre való kőzetmintát gyűjtenek be, akkor sokkal könnyebb az eseményhez kapcsolódó hasonló kőzetdarabokat összegyűjteni, mint később a magányosan megtaláltakat.
A következő statisztika 2012. június 9-én készült és az angol nyelvű Wikipédiáról származik.
Anyaguk szerinti statisztika
| Anyaga | Darabszáma | % |
|---|---|---|
| Vasmeteorit | 49 | 4,4% |
| Kő-vas meteorit | 11 | 1,0% |
| Kő-meteorit | 1042 | 94,6% |
| Összesen | 1102 | 100% |
Statisztika a főbb meteorit kategóriák szerint
A főbb kategóriák a következők: vasmeteorit, kő-vas meteorit, akondrit, kondrit
| Kategória | Darabszám | % |
|---|---|---|
| Vasmeteorit | 49 | 4,6% |
| Kő-vas meteorit | 11 | 1,0% |
| Akondrit | 86 | 8,2% |
| Kondrit | 915 | 86,2% |
| Összesen | 1062 | 100% |
Statisztika a meteoritcsoportok szerint
Ez talán a leghasznosabb statisztikai összeállítás.
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Összesen: 1003 meteorit | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Statisztika a jelenlegi országok szerint
|
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Összesen: 1103 meteorit | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Statisztika kontinensek és időszakok szerint
| Időszak | Európa | Ázsia | Észak- Amerika |
Afrika | Dél- Amerika |
Óceánia | Összes |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1400 előtt | 1 | 1 | 2 | ||||
| 15. század | 4 | 4 | |||||
| 16. század | 2 | 2 | |||||
| 17. század | 9 | 3 | 12 | ||||
| 18. század | 25 | 3 | 28 | ||||
| 1800–1820 | 31 | 7 | 3 | 1 | 42 | ||
| 1821–1840 | 26 | 11 | 9 | 1 | 1 | 48 | |
| 1841–1860 | 42 | 15 | 12 | 1 | 70 | ||
| 1861–1880 | 47 | 36 | 14 | 6 | 4 | 1 | 108 |
| 1881–1900 | 36 | 27 | 20 | 7 | 2 | 92 | |
| 1901–1920 | 27 | 55 | 21 | 10 | 4 | 2 | 119 |
| 1921–1940 | 38 | 55 | 32 | 17 | 14 | 5 | 161 |
| 1941–1960 | 27 | 27 | 18 | 31 | 12 | 3 | 118 |
| 1961–1980 | 19 | 42 | 22 | 29 | 8 | 3 | 123 |
| 1981–2000 | 12 | 49 | 19 | 24 | 4 | 2 | 110 |
| 2001- | 11 | 15 | 12 | 16 | 7 | 2 | 63 |
| Összesen | 357 | 346 | 121 | 144 | 53 | 20 | 1102 |
Meteoritok a történelemben
Az egyik legelfogadottabb elmélet szerint a dinoszauruszokat is elpusztító krétakori tömeges kihalás oka egy nagy meteoritbecsapódás volt. Arról is folyt tudományos vita, hogy más nagyobb kihalások, így a perm–triász kihalási esemény és a triász–jura kihalási esemény szintén egy nagy becsapódás következményei lehettek-e, bár a bizonyítékok ezekben az esetekben kevésbé meggyőzőek.
Az első ismert modern kori eset, amikor egy meteorit eltalált egy embert, 1954. november 30-án történt az alabamai Sylacauga-ban. Ott egy 4 kg tömegű kondrit átütötte a tetőt és a nappaliban ráesett Ann Hogdes-re, aki komoly zúzódásokat szenvedett. Azóta többen állították, hogy meteoritok találták el őket, de az állítólagos meteoritok sosem kerültek elő.
Bennszülött törzsek gyakran úgy tekintettek a vasmeteoritokra, mint könnyen hozzáférhető, bár korlátozott mennyiségű fémforrásra. Inuitok (eszkimók) például a Cape York meteorit darabjaiból szerszámokhoz való vágóéleket és dárdahegyeket készítettek.
Az oroszországi Novo Urei városban 1886-ban lehullott ureilit meteoritot az azt megtaláló parasztok darabokban megették, talán illata vagy kenyérhez hasonló alakja miatt. (?)[1]
Antarktiszi meteoritok
1969-ben japán kutatók az Antarktiszon egy alacsonyan szálló helikopterről fekete kőzetdarabokat vettek észre a fehér talajon. Leszálltak és a laboratóriumba szállítva megvizsgálták a begyűjtött 9 meteoritot. Mindegyik különböző volt. Ekkor jöttek rá arra, hogy valamilyen folyamat fölhalmozza a jeges kontinensre hulló meteoritokat. Programot indítottak az antarktiszi meteoritok begyűjtésére és 2008-ig mintegy 17 000 darab meteorit került a tokiói Nemzeti Sarkkutató Intézetbe (National Institute of Polar Research - NIPR).
Az Antarktiszt borító jégmező lassú mozgásban van a part felé és centiméter per év sebességgel mozdul el. A reá hullott meteoritok beágyazódnak a frissen hullott hóba és együtt mozdulnak el a jégmezővel. Amikor azonban parti hegység útját állja e mozgásnak, a föltorlódó (centiméteres magasságú) jégtöbblet fokozatosan jobban elpárolog, ezért a kőzetdarabok ezeken a helyeken a felszínre bukkannak. Nem csak ott, ahol parti hegység van, hanem ott is, ahol a hóréteg alatt a talajszint jelentősen megemelkedik. Ezt a mechanizmust Yanai Keizo japán kutató ismerte föl.
Magyarországi kutatók is rendszeresen kölcsönzik a földkerekség egyik legnagyobb gyűjteményének kőzetmintáit tudományos vizsgálataikhoz. A fél évre kölcsön kapott kis gyűjteményben 30 meteorit vékonycsiszolata található. A mintakészletben van két holdi és egy marsi meteoritminta is.
A tokiói Nemzeti Sarkkutató Intézet évente rendez egy konferenciát az új vizsgálatok áttekintésére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói már 1994 óta részt vesznek ezeken a konferenciákon és beszámolnak a hazai meteoritkutatásokról.
Eredetük felismerése
Először az apollóniai Diogenész vetette fel, hogy a meteoritok a világűrből érkeznek; ám elmélete kétezer éves feledésbe merült; ma róla nevezték el a vestai eredetű diogeniteket.
A meteoritika tudományának megalapozása Ernst Chladni nevéhez fűződik, aki a 18. század végén könyvben foglalta össze az addig hullott és talált meteoritokat és kimutatta azok kozmikus eredetét.
Jelentős meteoritok
- Allan Hills 84001 – Mars-meteorit, melyről azt állították, hogy a marsi élet létezését bizonyítja
- Allan Hills 77005 – Mars-meteorit, az első shergottit, amelyet az Antarktiszon gyűjtöttek 1977-ben egy közös Japán-Amerikai Expedíción
- Canyon Diablo – Vasmeteorit, melyet amerikai őslakosok használtak
- Cape York – Az egyik legnagyobb meteorit
- Ensisheim – A legrégebbi meteorit, melynek becsapódási ideje pontosan meghatározható (1492. november 7.)
- Fekete kő – A Fekete kő az iszlám szent relikviája, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő, a geológusok biztosak abban, hogy egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja[2]
- Magna Mater köve; II. Murszilisz hettita király tízéves évkönyvének 17. verse elmeséli, hogy a Viharisten „ledobta villámát” Arzavára, és ledöntötte Uhha-ziti seregét, lerombolta Apasza (Epheszosz) városát. Ezt az eseményt a kutatók annak a meteoritnak becsapódásaként értelmezik, amely később isteni kultuszban részesült Epheszoszban, és a Magna Mater kultusza bontakozott ki belőle.
- Hoba – A legnagyobb ismert meteorit
- Kaidun – Valószínűleg a Mars Phobos nevű holdjáról származik
- Sayh al Uhaymir 169 – A Holdról származik; holdi meteoritbecsapódások révén került a földre. Az első, amelyről megállapították, hogy enyhén radioaktív.[forrás?]
- Sikhote-Alin – Egy nagy (nagyjából 100 tonnás) vasmeteorit, mely 1947. február 12-én csapódott be az oroszországi Szihote-Aliny területen
- Willamette – Az Amerikai Egyesült Államokban eddig megtalált legnagyobb meteorit
- Kabai meteorit, az egyik magyar meteorit
- Kaposfüredi meteorit, az egyik magyar vasmeteorit
- Mócsi meteorit, egy másik fontos magyarországi hullás 1883-ban
- Knyahinyai meteorit, egy másik fontos magyarországi hullás 1872-ben
- Mezőmadaras, illetve egyéb meteoritok listája (földrajzi koordináták, dátum, súly)
Jelentős meteorkráterek
- Vredefort-kráter Dél-Afrikában, a legnagyobb ismert földi meteorkráter (300 km átmérőjű, egy 10 km széles meteorit nyomán)
- Sudbury-medence Ontarióban, Kanadában (250 km átmérő)
- Chicxulub-kráter a Yucatán-félsziget partjainál (170 km átmérő)
- Manicouagan tározó Québec, Kanada (100 km átmérő)
- Popigaj-kráter Oroszországban (100 km átmérő)
- Acraman kráter Dél-Ausztráliában (90 km átmérő)
- Chesapeake-öböl becsapódási kráter (90 km átmérő)
- Morokweng becsapódási kráter Dél-Afrikában (70 km-es kráter betemetve)
- Mjölnir-kráter a Barents-tengeren (40 km átmérő)
- Manson kráter Iowa-ban (38 km-es kráter betemetve)
- Barringer-kráter Arizonában, 'Meteor Kráter' néven is ismert (1,2 km átmérő)
- Saaremaa szigeten egy krátercsoport látható, melyet egy hirosimai atombomba energiája okozhatott
Kapcsolódó szócikkek
Irodalom
- Barshay S. S. & Lewis J. S. 1975: In: The Dusty Universe, eds. Field G. B. & Cameron A. G. W., Neale Watson Acad. Publ., New York
- Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 963-05-5842-4
- Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-X Ö ISBN 963 00 6315 8)
- Consolmagno, G.J., Lewis, J.S.(1978): The evolution of icy satellite interiors and surfaces. Icarus 34, 280-293.
- Dudich E. (Szerk.) (2003): Geonómia az ezredfordulón. Uniconstant, Püspökladány, (ISBN 963-508-386-6)
- M. Grady, I. Wright (2006): Types of Extraterrestrial Material Available to Study. In: Lauretta, D. S., McSween, H. Y. eds. (2006): Meteorites and the Early Solar System II. Chapter I. University of Arizona Press, 942 p.
- Grossmann L. (1972): Geochim. Cosmochim. Acta 36, 597
- Marvin, U. B. (2007): Ernst Florens Friedrich Chladni (1756-1827) and the origins of modern meteorite research. Meteoritics and Planetary Science, 42, 2007 Spet. pp. B68.
- Nagy M. (2008): A kabai meteorit. (The Meteorite of Kaba). 80 old. Debreceni Református Kollégium, Debrecen (ISBN 978-963-9322-16-5)
- Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
Jegyzetek
- ↑ Novo Urei: The Stuff of Legends!
- ↑ Makkah – A szent mecset: A Fekete kő, 2006. augusztus. [2006. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
További információk
- Gyarmati, László: Hogyan ismerjünk fel egy meteoritot. MCSE, 2010. április 6. [2010. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 15.)
- Mócsi meteorit
- Az antarktiszi meteoritokról
- Mik a meteoritok?
- A meteoritok és tulajdonságaik
- Minden, amit a meteoritokról tudni kell
- A meteoritok élettörténete
- A magyarországi meteoritok listája
- Szép bevezető cikk a meteoritekről, típusaikról, szövetükről
