Mesterségem a halál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesterségem a halál
Szerző Robert Merle
Eredeti cím La mort est mon métier
Ország  Franciaország
Nyelv francia
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó Éditions Gallimard
Kiadás dátuma 1952
Fordító Gera György
Oldalak száma 332
ISBN 978 96 30781381
978 96 3078 3170

Mesterségem a halál (La mort est mon métier) Robert Merle Goncourt-díjas francia író 1952-ben megjelent regénye; Rudolf Höß (a könyvben Rudolf Lang) az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának fiktív önéletrajza, a holokauszt újszerű, morbid bemutatása. Az író, Höß a nürnbergi per során tett tanúvallomásait felhasználva – amelyeket 1951-ben a Nemzetközi Zsidó Dokumentációs Központ bocsátott Merle rendelkezésére – valóság közeli képet alkot e bürokrata, gyilkos életéről: „Minden elgázosítással végrehajtott tömegkivégzés az RSHA közvetlen parancsára, felelősségére és felügyelete alatt történt.”[1] – írta tanúvallomásában; „Mindazt, amit a táborban teszek, parancsra teszem! Engem nem terhel felelősség!” – nyilatkozta később Krakkóban, egykori vádlóinak; 1947. április 16-án Auschwitz I. krematóriuma előtt akasztották fel, háborús bűnei miatt, miután a Lengyel Nemzeti Törvényszék halálra ítélte. Ezt követően kezdődött el pár hónappal később az ún. Auschwitz-per lefolytatása.

A regényt „az önéletrajzi forma objektivitása, a beszámoló szenvtelen módszeressége teszi feszültté, hatásossá.” [2]„Merle e regényét az elpusztítottak emlékének szentelte […] művében nem »a németeket« ítélte el, hanem „a fajgyűlölet minden formáját.”[3] A Mesterségem a halál című regény jól ismert a magyar olvasóközönség körében; szerepel magyar NagyKönyv szavazás 100-as sikerlistáján.[4]

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Rudolf Lang történetében, a nevét kivéve, minden igaz. Élete is, pályafutása is. Az auschwitzi halálgyár létrejöttét történész módjára mutattam be: kőről kőre, dokumentumról dokumentumra állítottam össze a nürnbergi okmányok alapján.”[5] – vallja a szerző.

A történet 1913-ban kezdődik; – zseniális módon – egyes szám első személyben, önéletrajzi formában bemutatkozik Rudolf Lang, akit érzelmileg instabil apja a katolikus papi pályára szán. Lang kamaszként részt vesz az első világháborúban. Hazaérkezvén a német szabadcsapatoknál szolgál katonaként és harcol Litvániában, valamint Lengyelországban, a harcok elültével azonban sorsa rosszabbra fordul, nem találja helyét a polgári életben. A gazdasági válság és zűrzavar sújtotta Németországban prefasiszta körökbe sodródik, az náci párt tagja lesz. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, majd 1929-től az SA, később az SS tagjaként egyre fontosabb megbízatásokat kap – így indul sikeres katonai karrierje, amelynek csúcspontjaként 1941-ben megbízzák az auschwitzi haláltábor megszervezésével, és a táborba szállított zsidók megsemmisítésével.

Lang, mint szolgalelkű, hűséges parancsvégrehajtó erkölcsi és morális kétely nélkül megépítteti a gázkamrákat, a krematóriumokat. Meggyőződéssel, elkötelezetten dolgozik azon, hogy a lehető legtöbb zsidó meggyilkolásával és a holttestek eltüntetésével, technikailag minél magasabb fokon lássa el feladatát – az emberirtás mestere lesz. Merle zseniális paradoxona, hogy mindez – így az elbeszélő szempontjából nézve – egyáltalán nem áll ellentétben Lang vallásosságával és pedáns, szerető családapai szerepével. A szenvtelen tömeggyilkos és a harmonikus családfő kettősségben rejlik a regény abszurd mondanivalója: „az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó.”[6]

Eltérések a valóságtól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az auschwitz-i tábor első vezetőjének nevét Merle megváltoztatta, Rudolf Lang valójában Rudolf Höß. A közte és Heinrich Himmler közé rendelt „statisztikusi” közvetítő, Obersturmbannführer (alezredes) Wulfslang nem más mint maga Adolf Eichmann, akinek nevét szintén megváltoztatta, azonban rendfokozatát változatlanul hagyta.

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény alapján 1977-ben, Theodor Kotulla (nyugat)német rendező, Aus einem deutschen Leben („Egy német életéről”) címmel, Götz George főszereplésével filmet készített.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rudolf Höß írásos tanúvallomása a nürnbergi per során
  2. Legeza Ilona könyvismertetője
  3. Bárczi Zsófia: Elment Robert Merle 2004. április 6.
  4. NagyKönyv sikerlista
  5. Merle: Állati elmék, Előszó 1993-as negyedik magyar kiadás 5. oldal
  6. A 2001-es magyar kiadás fülszövege

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Robert Merle: La mort est mon métier. Éditions Gallimard, Paris 1952, ISBN 2-0703-6789-4

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]