Ugrás a tartalomhoz

Marco Cornaro (dózse)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Peadar (vitalap | szerkesztései) 2020. január 27., 10:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Marco Cornaro
Marco Corner/Cornaro

A Velencei Köztársaság 57. dózséja
Marco Corner/Cornaro
Uralkodási ideje
1365. július 21. 1368. január 13.
ElődjeLorenzo Celsi
UtódjaAndrea Contarini
Életrajzi adatok
UralkodóházCornaro család
Született1286 (körül)
Velence
Elhunyt1368. január 13. (82 évesen)
Velence
NyughelyeBasilica dei Santi Giovanni e Paolo, Velence
ÉdesapjaGiovanni Cornaro
ÉdesanyjaAgnese N.
Házastársa1. Giovanna Scrovegni
Házastársa2. Caterina N.
Gyermekei1. feleségétől:
1. Francesco (Franceschino)
2. Andrea
3. Enrico
4. Mária
5. Maddaluzza
A Cornaro család címere
A Cornaro család címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Marco Cornaro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marco Cornaro (Velence, 1286 (körül) – Velence, 1368. január 13.), olaszul: Marco Cornaro, velencei nyelvjárásban: Marco Corner. A Német-római Birodalom lovagja, az 57. velencei dózse (ur.: 13651368). A Velencei Köztársaság egyik I. (Nagy) Lajos magyar királyhoz akkreditált követe 1353-ban. Cornaro Katalin ciprusi királynő ükapja.

Élete

A Cornaro család címere

Apja Giovanni Cornaro, anyja az ismeretlen családból származó Agnese úrnő. Öt fiútestvére volt: Tomaso, Filippo, Pietro, Benedetto és Andrea. A négyből az első velencei dózse a Cornaro családból, a Velencei Köztársaság 57. dózséja. A további három velencei dózse a Cornaró családból: a 96. dózse, I. Giovanni Cornaro (ur.: 16241629), a 101. dózse, Francesco Cornaro (ur.: 16561656) és a 111. dózse, II. Giovanni Cornaro (ur.: 17091722), akik mind Marco Cornaro leszármazottai voltak. A Padovai Egyetemen jogi diplomát szerzett. Nagy könyvtárral rendelkezett. 1337-38-ban Padova kormányzójaként szolgált. 1344-45-ben Zára grófja volt Dalmáciában. 1347-48-ban Candia hercege Kréta szigetén. A harmadik velencei-genovai háborúban katonai és diplomáciai szolgálatot teljesített. Ő volt a Velencei Köztársaság egyik I. (Nagy) Lajos magyar királyhoz akkreditált követe 1353-ban, amikor Nagy Lajos azt követelte, hogy Velence adja vissza Zárát és egész Dalmáciát. I. Lajos király megfenyegette Velencét, hogy Genovával fog szövetkezni ellene. IV. Károly német-római császár 1354-ben a Német-római Birodalom lovagjává ütötte.

1355-ben Marino Falier dózsét megvádolták azzal, hogy a kormány felett abszolút hatalmat akar gyakorolni, Faliert letartóztatták és kivégezték, Marco Cornarót dózsehelyettessé választották, amíg új dózsét nem választanak. 1360 januárjában IV. Rudolf osztrák főherceg letartóztatta az apósától, IV. Károly német-római császártól eltávozó velencei küldöttséget, élén Marco Cornaróval, mert kártérítést követelt egy lerombolt várért Velencének Magyarországgal folytatott háborújában. Cornarót csak 1361 szeptemberében engedték szabadon. 1363 januárjában az V. Orbán pápa részére Avignonban tett szolgálataiért Procurator de Supra címmel jutalmazták. 1365. július 21-én a Velencei Köztársaság dózséjává választották. Ellenzői négy dolgot vetettek a szemére, hogy túl öreg (79 éves) már a hivatalához, nincs elég vagyona, túl szoros barátságot ápol külföldi uralkodókkal és, hogy a felesége nem nemesi származású. Első felesége Giovanna Scrovegni volt, a padovai származású Enrico Scrovegni lánya, a második felesége pedig egy előkelő dalmát családból származó, Caterina, akinek viszont nem maradt fenn a családneve.

Rövid uralkodása alatt helyreállította az 1356 óta szünetelt kereskedelmi kapcsolatokat Egyiptommal, elkezdte a Dózse-palota Szent Márk térre néző szárnyának építését.

1305 körül feleségül vette Giovanna Scrovegni úrnőt, a padovai származású Enrico Scrovegni lányát, akitől öt gyermeke, három fiú és két lány született. Második feleségével, Caterina úrnővel, egy előkelő dalmát család sarjável 1336 előtt kötött házasságot.

1368. január 13-án hunyt el Velencében, és a Basilica dei Santi Giovanni e Paolo (Zanipolo) templomban helyezték örök nyugalomra.

Ükunokája volt Cornaro Katalin ciprusi királynő.

Gyermekei

Ősei

Sírja Velencében
Marco Cornaro dózse ősei háromíziglen[2]
Marco Cornaro dózse Apa:
Giovanni Cornaro
Apai nagyapa:
Marco Cornaro
Apai dédapa:
Giovanni Cornaro
Apai dédanya:
n. a.
Apai nagyanya:
n. a.
Apai dédapa:
n. a.
Apai dédanya:
n. a.
Anya:
Agnese N.
Anyai nagyapa:
n. a.
Anyai dédapa:
n. a.
Anyai dédanya:
n. a.
Anyai nagyanya:
n. a.
Anyai dédapa:
n. a.
Anyai dédanya:
n. a.

Jegyzetek

  1. Nicolas Crispo naxoszi herceg és Komnénosz Eudokia (Valenza) trapezunti császári hercegnő (IV. Alexiosz trapezunti császár lánya) lánya
  2. Gable, C. I.: Outline of Cornaro Family Branches (Marco Cornaro felmenői). családfa. (Hozzáférés: 2014. július 4.)

Irodalom

  • Ravegnani, Giorgio: Corner, Marco, In: Enciclopedia Italiana 29, Róma, 1983. URL: L. További információk
  • Staley, Edgcumbe: The dogaressas of Venice. The wifes of the doges, T. W. Laurie, London, 1910. URL: L. További információk

További információk


Előző uralkodó:
Lorenzo Celsi
Velencei dózse
1365–1368
Velence címere
Következő uralkodó:
Andrea Contarini