Mamut-barlang Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KaposváriL (vitalap | szerkesztései) 2019. június 6., 17:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Mamut-barlang Nemzeti Park
Világörökség
A Mamut-barlang
A Mamut-barlang
Adatok
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Világörökség-azonosító150
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, VIII, X
Felvétel éve1981
Elhelyezkedése
Mamut-barlang Nemzeti Park (Egyesült Államok)
Mamut-barlang Nemzeti Park
Mamut-barlang Nemzeti Park
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 37° 11′, ny. h. 86° 06′Koordináták: é. sz. 37° 11′, ny. h. 86° 06′
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamut-barlang Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Kentucky államban fekvő, 212 km² területű Mamut-barlang Nemzeti Parkban található karsztvidék rejti a világ legnagyobb ismert barlangrendszerét. Már eddig is 651,8 km összhosszúságú járatot fedeztek fel, és még mindig vannak ismeretlen, akár több száz km-nyi folyosók. A járatok tekintélyes méretű termekben öblösödnek ki, amelyekben föld alatti tavak, esetleg zuhatagok találhatók. A barlangrendszert két föld alatti folyó is keresztezi.

A barlangrendszer keletkezéséhez rendkívül jók voltak a felszíni feltételek, ugyanis a területre jellemző bő csapadék elegendő mennyiségű szivárgó vizet szolgáltatott, a sűrű növényzet pedig a karsztosodáshoz szükséges szén-dioxidot. A barlangok fölött a vizet könnyen áteresztő kvarchomokréteg, alattuk pedig vízzáró márgaréteg található, amely a felszínalatti vizeket összegyűjti és a felszíni forrásokba vezeti.

Így a barlangokban a könnyen oldódó mészkő csodálatos cseppköveket hozott létre, de emellett találhatóak itt különös gipszképződmények, „rózsák” is, amelyek vasszulfidból és mészkőből jöttek létre. De a barlangrendszer különös jelentőségét a nagy fajgazdagság adja: több mint 200 állatfaj él a sötétség birodalmában. Közülük a denevérek aludni járnak ide, de a barlangokban több millió év alatt kialakultak azok a fajok, amelyek egész életüket itt töltik. Ilyenek a különböző vakhalak, amelyeknek a látószerve teljesen elcsökevényesedett, s szaglásuk és az áramlások segítségével tájékozódnak. A felszínen a területet tölgyek és hikorifák borítják, s az erdőkben szarvasok, vadpulykák és kanadai hódok élnek.

Források

  • Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1

További információk