Magyar Népköztársaság (1918–1919)
| Magyar Népköztársaság | |||
| 1918. november 16. – 1919. március 21. | |||
| |||
.png) | |||
| Magyar Népköztársaság 1918 novemberében | |||
| Nemzeti himnusz: Hymnus | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Budapest | ||
| Terület | 282 870 km² (1918) | ||
| Beszélt nyelvek | magyar, német, szlovák, horvát, ruszin, román | ||
| Pénznem | korona | ||
| Történelem | Őszirózsás forradalom 1918. október 30. Magyar–román háború 1918. november 13. Vix-jegyzék 1919. február 26. | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Köztársasági elnök ● 1918–1919 | Károlyi Mihály | ||
| Miniszterelnök ● 1918–1919 ● 1919 | Károlyi Mihály Berinkey Dénes | ||
| Törvényhozás | |||
| Kormány | Magyar Nemzeti Tanács | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Népköztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A Magyar Népköztársaság egy rövid életű köztársaság volt (az első a magyar történelemben), amit az Őszirózsás forradalom következtében 1918. november 16-án kiáltottak ki és 1919. március 21-ig, a Magyarországi Tanácsköztársaság létrejöttéig állt fenn. Első miniszterelnöke, egyben első és egyetlen köztársasági elnöke Károlyi Mihály volt.
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a Magyar Királyságot hivatott felváltani az első világháború után. Legfőbb döntéshozó szerve a Magyar Nemzeti Tanács volt. A Népköztársaság bukását az 1919. március 20-án átadott úgynevezett „Vix-jegyzék” után kialakult politikai válság okozta, melynek következtében március 21-én lemondott a Berinkey-kormány és a hatalmat átvette a Forradalmi Kormányzótanács. A Tanácsköztársaság megdöntését követően visszaállították a köztársaságot.
Neve[szerkesztés]
Az őszirózsás forradalmat követően 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot[1][2] és ezt a nevet használták 1919. március 21-ig, amikor is kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság bukását követően a Peidl-kormány visszaállította a kommunizmus előtt használt államformát augusztus 2-án.[3] Friedrich István kormánya augusztus 8-án Magyar Köztársaságra nevezte át az államot,[4][5][6][7] de a Magyar Népköztársaság megnevezést is használták ebben az időszakban,[8][9] bár ez az elnevezés ma már az 1949–1989 közti korszakot jelöli elsősorban.
Története[szerkesztés]
Károlyi-kormány (1918–1919)[szerkesztés]
A Magyar Népköztársaság létrejötte az 1918. október 31-én kezdődött őszirózsás forradalommal indult, és november 16-án kikiáltották a népköztársaságot,[1] melynek Károlyi Mihály lett az első miniszterelnöke. Ez az esemény is jellemezte a 400 év után való függetlenedést az osztrák uniótól és a Habsburg-háztól.
A Károlyi-kormány intézkedései nem tudták csökkenteni a nagy elégedetlenséget. Miután 1918-ban befejeződött az első világháború, világossá vált, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia a vesztesek oldalára került. A szenvedő hátország a háború befejezését követelte, ezért megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke Károlyi Mihály volt. Ez egy ellenzéki politikusokból álló csoport volt. 1918. október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat „őszirózsás forradalom”-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszült katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Röviddel ezután, 1918 novemberében IV. Károly lemondott a trónról. Kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett.
1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. Március 20-án Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek. Másnap megalakult a Tanácskormány és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.
A Tanácsköztársaság után[szerkesztés]
A Tanácsköztársaság fél éven belül megbukott a kisantant támadásai és a vörösterror miatt. A népköztársaság következő kormánya küldöttséget menesztett a békekonferenciákra. A magyar küldöttség vezetője azt tanácsolta, hogy Horthy Miklós altengernagyot válasszák kormányzóvá. 1920 márciusában ez be is következett, így Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, Magyarországot megfosztották államterületének kétharmadától.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 1918. évi néphatározat (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1918. november 16. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ A Magyar Népköztársaság Kormányának 1. számu rendelete Magyarország államformája tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek: 1919. augusztus 8. (magyar nyelven). DigitArchiv. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ A Magyar Köztársaság miniszterelnökének 1. számu rendelete a sajtótermékekről (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ A Magyar Köztársaság kormányának 4072/1919. M. E. számu rendelete a rotációs ujságpapirkészletek bejelentése, zár alá vétele és igénybevétele, valamint forgalombahozatala tárgyában (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ Raffay, Ernő. Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal.. (magyar nyelven). Budapest: Tornado Damenia Kft, 125. o. (1990). ISBN 963-02-7639-9
- ↑ A magyar népköztársaság kormányának 3923/1919. M. E. számu rendelete a műtárgyak kivitelének megtiltásáról (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
- ↑ A magyar népköztársaság kereskedelemügyi miniszterének 70762/1919. K. M. számu rendelete a Malomüzemi Központ megszüntetéséről (magyar nyelven). hu.wikisource.org. (Hozzáférés: 2012. február 5.)